Levelek
MAGYAR IFJÚSÁGI KONFERENCIA
Barthel-Rúzsa Zsolt elnök úr figyelmébe
Tisztelt elnök úr, kedves Zsolt!
Az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében fordulunk hozzád. A levél tárgya a június végén sorra kerülő Magyar Ifjúsági Konferenciához (MIK) kapcsolódik.
A Kárpát-medencében működő ifjúsági szervezetek fórumaként létrehozott MIK működtetésében a MIK Állandó Bizottsága (ÁB) stratégiai fontosságot képvisel. A legutóbbi, 2003. november 14–16. között, Lendván tartott MIK-ülés óta azonban sajnálattal vettük tudomásul, hogy nem történt semmiféle építő változás. Elhalt a kapcsolattartás az ÁB és a tagszervezetek, s – tudomásunk szerint – az ÁB és a GYISM között is. Ezen felül pedig az elmúlt időszakban a minisztérium a MIK még eddig létező hatáskörét is megszüntette: a határon túli pályázatok elbírálásában megfosztottak a támogatási döntésektől.
Amint te is emlékszel, a gyermek- ifjúsági és sportminiszter több ígéretet is tett a lendvai ülés keretében. Ezek közül nem váltott valóra semmit. Úgy gondoljuk, hogy elsősorban az ÁB és annak elnöke hivatott arra, hogy mindezen elhangzott ígéreteket joggal kérje számon a minisztériumtól, s annak első számú vezetőjétől.
Jól látható, hogy a jelenlegi Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium a MIK szándékos súlytalanítására törekszik. Erre utal az is, hogy tetemes késéssel hívják össze a MIK soron következő ülését, és csak az Európa Parlamenti választások után. A miniszter úr ígéretet tett arra, hogy egy állandó titkárságot hoznak létre Budapesten, a MIK ÁB munkáját könnyítendő. Az eltelt több mint félévben ez irányban sem történt semmi. Úgy gondoljuk, hogy elnökként elsősorban a te feladatod lett volna ennek az ígéretnek a kikényszerítése, akárcsak a többi – a MIK-et egy erősebb és jelentősebb fórummá alakító – tervezetek tárgyalásra előkészítése és ajánlása.
Ugyancsak az ÁB súlyos mulasztása az is, hogy a tavalyi zánkai táborban megfogalmazott javaslatok kidolgozása és a soron következő ülésre való előkészítése nem történt meg. A MIT a vállalt tervezeteket elküldte a Metszéspont Irodába, akárcsak a többi határon túli régió képviselete is. Január óta nem kaptuk meg az összes kidolgozott tervezetcsomagot. Ennélfogva azok régiónkénti megtárgyalásra sem került sor, így viszont az ÁB sem tudja azokat egybeszerkesztve a MIK-ülés elé tárni. Az ÁB bénultan várja, hogy a minisztérium kényszeredetten összehívja a félévenkénti MIK-ülést.
Jelen levéllel arra kérünk, hogy a következő MIK-ülésen hitelesen számolj be az ÁB elmúlt félévi tevékenységéről, kudarcairól, és értékeld újra az ÁB-ban betöltött szereped. A MIK sorsát nemcsak a minisztérium további hozzáállása határozza meg. Úgy gondoljuk, hogy a MIK működtetésére létrehozott ÁB és annak megválasztott elnöke megfelelően tevékeny és rámenős kell legyen ahhoz, hogy a minisztérium partnerként kezelje ezt a fórumot.
A Magyar Ifjúsági Tanács nevében,
üdvözlettel,
Kolozsvár, 2004. június 15. Sándor Krisztina (MIT-elnök)
letöltés (*.doc)
Párbeszéd a kampányért?
Nyílt levél Markó Bélának, az RMDSZ elnökének
Tisztelt elnök úr!
A március folyamán keltezett levelét, melyben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) képviselőit meghívja a Párbeszéd a jövőért elnevezésű, meglehetősen kampányízű és -jellegű találkozóra, tudomásul vettük. Köszönjük, de nem kérünk belőle – fogalmazhatnánk egészen egyszerűen.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az erdélyi fiatalok többsége számára már jó ideje megszűnt átfogó és kellő hitellel bíró érdekvédelmi szervezet lenni. A párbeszédre vonatkozó felhívást több okból utasítjuk el.
Igencsak sajnálatos tény az, hogy az RMDSZ csúcsvezetőjének csak ilyentájt, a választások idején jut eszébe asztalhoz ülni az erdélyi magyar társadalmi élet jelentős szervezeteinek és intézményeinek képviselőivel. Teszi mindezt azon látszat fenntartásának igényével, miszerint az RMDSZ itt Erdélyben még mindenki számára tárgyalófél. Hát, sajnos, nem az. Az elmúlt években sorozatosan megalkuvónak bizonyult, olykor teljesen érthetetlen és elfogadhatatlan politikai egyezségeket kötő csúcsvezetőkkel kampány idején nem ajánlatos tárgyalni. Mi végre tennénk ezt? Azért, hogy utána a nyilvánosság előtt elmondhassák, hogy velünk is tárgyaltak, a mi véleményünket is kikérték? Hogy megállapodhatnánk bizonyos együttműködési felületekben? Hogy adhatnánk néhány ötletet a következő évek ifjúságpolitikai döntéseihez? Javíthatnánk az igencsak megnyirbált tekintélyű és hitelű RMDSZ munkáján? Hát, nem tesszük. Ha az elmúlt években az RMDSZ-nek sikerült egy saját képére és hasonlatosságára kialakított ifjúsági ernyőszervezetet létrehoznia, akkor MIÉRT kellene velünk tárgyaljon?
2001 júliusában a MIT megszakította együttműködését az RMDSZ országos vezetőségével. Erdély-szerte az első olyan átfogó szervezet volt, mely nyíltan szakított az akkor már rég hitelét vesztett párt vezetőivel. Az említett lépésünk okai azóta sem szüntek meg, sőt súlyosabbá váltak, mi pedig munkánk sorozatos semmibevételét tapasztalhatjuk. A közelmúlt történései is ezt igazolják. Székelyudvarhelyen bezárásra kényszerítették a költségvetési támogatás nélkül hagyott Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodát (SZINFO). Ugyanabban a városban a jól működő Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) életterét is zavarják. Az RMDSZ Communitas Alapítványa a párthűség függvényében és klientúra-építő céllal osztogatja a közösségi pénzeket. Mindezt alátámasztják a legutóbbi pályázat-elbírálási eredmények is, miszerint a MIT tagszervezetei csak „szemkiszúrásból” kaptak olyan csekély összegeket, melyek egy-egy lebonyolításra kerülő rendezvény összköltségéhez képest nevetségesek. Mindezek mellett az elmúlt hetekben az RMDSZ sajátos módon „írt történelmet”: elgáncsolta egy magyar érdekvédelmi szervezet választásokon való indulását. Becstelen munka volt...
Ráadásul: az RMDSZ alkut kötött, miszerint a kolozsvári polgármesteri tisztségre Ioan Rus kormánypárti jelöltet támogatja. Vélhetően nagy ára van ennek a támogatásnak, főként azzal a Smaranda Enachevel szemben, aki nemzetközi téren is elismert emberjogi harcos, és, aki bizonyítottan – nemcsak a kolozsvári, hanem – az egész erdélyi magyarság számára megfelelő felkészültségű és irányultságú tárgyalófélnek számít. Mi őt választjuk.
A civil és a politikai szférában betöltött tisztségek összeférhetetlenségére vonatkozó, valamint a pályázási rendszer átláthatóságát szorgalmazó beadványra választ még nem kaptunk az RMDSZ Ügyvezető Elnökségétől. Csupán a Krónika hasábjairól értesültünk Nagy Zsolt révén arról, hogy ezt a beadványt szintén a Párbeszéd… keretében tárgyalnák meg. Szánalmas, hogy ezt a nagy horderejű civil kezdeményezést is belemossák a kampánybeszélgetésekbe. Mindez a közel száz aláíró szervezet semmibevételét jelenti. A beadvány kapcsán szervezett civil kerekasztal – minden bizonnyal véletlenszerűen – egy napra esett a RMDSZ országos kampánynyitó rendezvényével. Úgy hisszük, nem lehetne eredményesebb kampány annál, minthogy az elkövetkező időszakban a civil beadványban szereplő követelményeknek eleget tennének, és az aláíró szervezetek közösen kiválasztott küldötteivel hatékony tárgyalást folytatnának. Magyarán: az RMDSZ érintett vezetői mondjanak le a különböző pénzosztó kuratóriumokban betöltött tisztségükről, és visszamenőleg is tegyék nyilvánossá az RMDSZ által uralt Communitas Alapítvány nyertes és vesztes pályázatainak jegyzékét, az odaítélt támogatások összegével együtt. Mindezek után adják át a civil szférának a neki szánt támogatások elosztásának jogát.
Valószínűleg mindez még mindig nem lenne elég ahhoz, hogy az RMDSZ visszanyerje népszerűségét, rég elvesztett hitelét. A belső választások sorozatos elodázása, valamint a hatalomhoz való feltétlen ragaszkodás súlyos veszteséget okozott ennek a „kaméleon-természetű” pártnak. Továbblépve: az RMDSZ jelenlegi csúcsvezetői akkor érhetnek el igazán sikeres „kampányt”, ha testületileg lemondanak tisztségeikről, s végre átadják helyüket azoknak, akik más elvekkel, módszerekkel dolgoznának. Ha ugyan van még kedvük dolgozni a RMDSZ-ben, hiszen bizonyos körökben a viszolygással határos érzéseket kavar e betűszó említése. Ezért a közérzetért pedig minden bizonnyal önök a felelősök. Párbeszéd a kampányért? – kérdezzük. Késő.
Kolozsvár, 2004. május 19.
A Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége nevében: Sándor Krisztina elnök
letöltés (*.doc)
AZ ERDÉLYI MAGYAR TÖRTÉNELMI EGYHÁZAK PÜSPÖKEINEK
Főtisztelendő Dr. Jakubinyi György érsek úrnak, Gyulafehérvár
Főtisztelendő Tempfli József püspök úrnak, Nagyvárad
Főtisztelendő Schönberger Jenő püspök úrnak, Szatmár
Főtisztelendő Martin Ross püspök úrnak, Temesvár
Főtiszteletű Pap Géza püspök úrnak, Kolozsvár
Főtiszteletű D. Tőkés László püspök úrnak, Nagyvárad
Főtisztelendő Dr. Szabó Árpád unitárius püspök úrnak, Kolozsvár
Főtisztelendő Mózes Árpád, evangélikus püspök úrnak, Kolozsvár
Főtisztelendő/Főtiszteletű Püspök Urak!
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Küldöttgyűlésének megbízásából fordulunk Önökhöz. Az 1995-ben alapított MIT hét erdélyi ifjúsági ernyőszervezet érdekvédelmi és -képviseleti testületeként működik. Tagjai: Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági szervezete), Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezete), Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (a MADISZ-szerű szervezetek országos szövetsége), Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Magyar Diákszövetség (az egyetemista szervezetek szövetsége), Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, IFINET – Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége.
A MIT tagjai kizárólagosan civil, tehát nem politikai ifjúsági szervezetek, azonban esetenként időszerű társadalmi és politikai kérdésekben is állást foglalunk. Az 1990-es évek végétől kezdődően gyakran rá kellett világítanunk arra a folyamatra, amellyel az RMDSZ csúcsvezetősége egyre inkább eltért az erdélyi magyar nemzeti közösség valós érdekeinek a képviseletétől, így a saját szövetségi programjától is. Ilyenfajta állásfoglalásaink következménye az lett, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége egyre ellenségesebben viszonyult a MIT-hez, az elmúlt években létrehozta a saját, politikai jellegű ifjúsági szervezetét (Magyar Ifjúsági Értekezlet – MIÉRT), közben pedig pénzügyi támogatások megvonásával büntette a MIT tagszervezeteit.
Mindezek ellenére most nem arra kérjük a püspök urakat, hogy vegyenek pártfogásba az RMDSz-el szemben, közvetítsenek és kérjenek számunkra méltányosabb bánásmódot, sőt azt sem igényeljük, hogy tegyenek úgymond igazságot. Kérésünk az, hogy figyeljenek egy olyan helyzetre, mely ifjúsági szervezeteink érdekeit messze meghaladja, és az erdélyi magyarság egészét – így történelmi egyházainkat is – érinti.
Áldatlannak tartjuk, hogy a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyar nemzeti közösség egészének szánt támogatások elosztása felett az RMDSZ túlzott mértékben rendelkezik.
A szóban forgó támogatások célrétege – elvileg – az erdélyi magyar történelmi egyházak, civil és szakmai szervezetek, valamint az oktatási intézmények és a sajtó. E körhöz az RMDSZ csupán közművelődési tevékenysége erejéig kapcsolódhatna. Ezzel szemben az általa betöltött monopol-helyzet a célréteg kárára politikai jellegű alárendeltséget, anyagi kiszolgáltatottságot eredményez. Ez a függőségi viszony, amelyet egyházaink központjaival szemben lehet, hogy nem érzékeltetnek, az egyszerű pályázó szervezeteket létükben érinti.
Az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma és a – romániai költségvetésből származó támogatásokat osztogató – Communitas Alapítvány teljes és kizárólagos uralása az RMDSZ részéről jogtalan, méltánytalan és káros.
Jogtalan, mert az RMDSZ már régóta nem jeleníti meg az erdélyi magyar nemzeti közösség egységét, működése pedig nem egy átfogó érdekvédelmi szövetségére jellemző, hanem egy politikai szervezetére. Az erdélyi magyarság szervezeti, intézményi és politikai sokszínűségét már régóta nem képviseli. Az RMDSZ méltánytalanul és igazságtalanul tölti be támogatásosztó monopol-helyzetét, mert a rendelkezésre álló kereteket részrehajlóan, klientúra-építő módon és a pártlojalitást jutalmazva osztja szét. A pártérdekek mellett a csúcsvezetők egyéni érdekei is igen szépen érvényesülnek. Ráadásul a Communitas Alapítvány fennállása óta még soha nem számolt be döntéseiről.
A fentiek alapján arra kérjük a püspök urakat, hogy figyeljenek az általunk felvázolt helyzetképre, győződjenek meg annak valóságáról, és lehetőségeik szerint tegyenek lépéseket a helyzet megváltoztatására. Szerintünk Magyarország és Románia országgyűlésétől, illetve kormányától kellene kérni a kifogásolt monopol-helyzet felszámolását, azzal együtt, hogy történelmi egyházaink és általában a civil szféra képviselete ezentúl nagyobb beleszólási joggal rendelkezzen a támogatások elosztásába.
Történelmi egyházaink életére és a főtiszteletű, illetve főtisztelendő püspök urak munkájára Isten áldását kérjük!
Kolozsvár, 2003. november 6.
A Magyar Ifjúsági Tanács Küldöttgyűlésének megbízásából,
tisztelettel:
Sándor Krisztina (elnök) és Szabó László (küldött)
letöltés (*.doc)
Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának
A bizottsági tagok és Barthel-Rúzsa Zsolt elnök úr figyelmébe
Tisztelt ÁB-tagok, kedves elnök úr!
Az elmúlt években a Magyar Ifjúsági Konferenciának köszönhetően a határon kívüli magyar ifjúsági szervezetek új lehetőséget kaptak a magyar ifjúság közösségi életét és mozgásterét meghatározó folyamatokba és eseményekbe való aktív bekapcsolódásra.
Úgy érezzük, hogy az erdélyi régió eddigi képviselete rászolgált a bizalomra, hisz mindeddig becsülettel hozzájárultunk a MIK eredményességéhez és javaslatainkkal csakis a magyar ifjúság érdekeit és a jó együttműködést szolgáltuk.
Mindezek mellett sajnálatosnak tartjuk azokat a tényeket, melyek árnyékot vetnek együttműködésünkre.
A Magyar Ifjúsági Konferencia működésében az Állandó Bizottság kulcsszerepet tölt be. A stratégiai fontosságú döntések előkészítése érdekében szükség van a régiók képviselői, az ÁB-tagok és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium felelős munkatársainak – folyamatos konzultáción és kommunikáción alapuló – együttműködésére.
Az Állandó Bizottság egyfajta koordinációs bizottságként is működik, ezért az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács ezúton felkéri a Bizottság képviselőit, hogy hívják fel a GYISM figyelmét a MIK tényleges súlyának elismerésére. A MIK ÁB intézzen felhívást a Minisztérium illetékeseihez, melyben kérje a jelenlegi határon túli ifjúsági támogatási rendszer aránytalanságainak helyrehozását, a támogatási keret növelését.
A Magyar Ifjúsági Tanács aggodalommal vegyes felháborodással veszi tudomásul, hogy jelenleg mind Magyarországon, mind a határon túli régiókban a MIK módszeres lejáratása folyik. Úgy tűnik, inkább van politikai akarat a tervbe vett ifjúsági MÁÉRT létrehozására, semhogy a már létező Magyar Ifjúsági Konferenciát támogatnák. A MIK Állandó Bizottsága forduljon a GYISM képviselőihez, kérve hathatós segítségüket a Magyar Ifjúsági Konferencia további működéséhez.
A Magyar Ifjúsági Tanács úgy véli, hogy az elkövetkező időszakban az Állandó Bizottság és a GYISM képviselői közt folytatandó tárgyalások alapvetően meghatározhatják a MIK további sorsát. Éppen ezért a MIT felkéri a Bizottság tagjait, hogy a Magyar Ifjúsági Konferencia „kirakat-szerepét” cáfolva igyekezzenek közös munkájuk révén alátámasztani e Kárpát-medencei ifjúsági fórum létjogosultságát. Az Állandó Bizottság elnökétől és minden tagjától elvárjuk, hogy a MIK céljait, tagszervezeteinek érdekeit hangsúlyosabban és következetesen képviselje, annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek és a GYISM között hatékonyabb és eredményesebb együttműködés alakulhasson ki.
A Magyar Ifjúsági Tanács nem tartja szerencsésnek, hogy a MIK kényszerpályán mozog, és ki van szolgáltatva a pillanatnyi politikai érdekeknek. Ennek következménye, hogy már több mint egy éve nem sikerült elfogadni a MIK új SZMSZ-ét, és nem kaptuk meg időben a MIK-ülések záródokumentumait. Úgy tűnik, a pályázatok meghirdetésében, elbírálásában az ÁB nem érvényesít(het)i kellőképpen akaratát, nem működnek a MIK-szakbizottságok, és utolsó percben kapunk információkat (akárcsak legutóbb a jobb sorsra érdemes MIK-táborról is).
Meggyőződésünk, hogy egy erős, összetartó ÁB nemcsak a MIK tagszervezeteinek ügyét kell tudja képviselni, hanem a GYISM számára is kellően komoly partner kell legyen.
A MIT és tagszervezetei továbbra is a magukénak érzik a Magyar Ifjúsági Konferenciát, és a Kárpát-medencei hosszú távú együttműködés zálogaként kívánják a jövőben is számon tartani.
Az őszinte párbeszéd jegyében jó munkát kíván a MIT Küldöttgyűlése.
Torockó, 2003. október 11.
letöltés (*.doc)
RMDSZ Kongresszus
Szatmárnémeti
Tisztelt Küldöttek!
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az RMDSZ országos vezetése között kialakult áldatlan állapot két éve tart.
Az RMDSZ vezetése az elhallgatás és a gazdasági ellehetetlenítés minden eszközét kihasználva továbbra is ellenségesen viszonyul a MIT-hez.
Egyetlen hibánk elveink melletti következetes kiállás, az ifjúság politikai befolyásolásától való tartózkodás.
Az igazunk érvényesítése érdekében az utóbbi két évben végigjártuk az RMDSZ Alapszabályzata szerinti jogorvoslati utakat, nyíltan próbáltunk tárgyalni:
¨ 2001 januárjában felfüggesztettük a SZET-képviseletünket (ezzel is jelezve, hogy a testület nem látja el szerepét, súlytalanná vált, amit az érdektelenné vált ülések is igazolnak);
¨ 2001 elején felújítottuk az SZKT MIT-frakcióját, amit az SZKT szabályzatellenesen nem fogadott el
¨ a Szövetségi Szabályzat -Felügyelő Bizottsághoz fordultunk az SZKT és a SZET MIT-et érintő szabálytalan döntései orvoslásáért
¨ 2001 júliusában megszakítottuk a kapcsolatot az RMDSZ országos vezetésével (jelezve, hogy a továbbiakban nem tudunk közösséget vállalni az általuk képviselt értékrenddel és ifjúságpolitikával).
Az eredmény: egy lojális ellenifjúsági szerveződés (MIÉRT) megalakítása, igaztalan vádak ellenünk, a MIT nevének levédési kísérlete, a romániai magyarságot megillető kisebbségi tanács támogatási rendszeréből való kiszorítás a Communitas Alapítványon keresztül! Mindez a romániai magyarságot képviselő, annak érdekvédelmét felvállaló szervezet vezetőinek köszönhetően.
A SZSZFB több hónapos késéssel
hozott a MIT-nek kedvező döntést, amit a 2002 májusában tartott SZKT
visszautalt újratárgyalásra. Eredményt azóta sem láttunk!
Ami különösen fáj, az a közöny, amellyel az RMDSZ küldöttek, tisztségviselők
viseltetnek a 12 éve eredményesen működő tagszervezeteink megszüntetését
célzó lépéseket látva.
Annak tudatában, hogy a Kongresszus az RMDSZ legfelsőbb döntéshozó fóruma, tisztelettel felkérjük Önöket, hogy határozatban kényszerítsék az RMDSZ vezetését, hogy a szabályok betartásával, felelős emberekhez méltóan felülvizsgálják és megoldják az ügyet.
Kérjük továbbá:
- A MIT beadványainak ügyében született SZSZFB és Etikai Bizottsági
határozatok közzétételét.
- Tisztázzák: az RMDSZ párt, vagy az erdélyi magyar közösség érdekeit képviselő szövetség kettős problémáját.
- Az RMDSZ testületek (SZKT, SZET, SZSZFB, Etikai Bizottság) vezetőinek számonkérését mulasztásaikért, és a folytatott ifjúságpolitikáért, mely a MIT és RMDSZ közötti kapcsolat megromlásához vezetett.
Reméljük, hogy Önök tudatában vannak, hogy ennek az utolsó lehetőségnek elszalasztása súlyos károkat okoz úgy az RMDSZ-re, mint az erdélyi magyar közösségre nézve, hisz fenntartja az ellenségeskedést, bizonyítván, hogy a közösségünkért tenni "itthon, fiatalon", nem érdemes!
Jakab István
MIT elnök
Kolozsvár, 2003-01-22
letöltés (*.doc)
Nyilatkozatok
Nyilatkozat és felhívás
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Elnöksége megdöbbenéssel értesült arról, hogy Székelyudvarhelyen az RMDSZ városi tanácsosainak „jóvoltából” kénytelen volt megszüntetni tevékenységét a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda (SZINFO). Úgy érezzük, hogy a helybeli RMDSZ közbenjárásával minősíthetetlen merénylet történt Székelyudvarhely köztiszteletben álló és népszerű közintézménye, s általa a város polgársága ellen.
A SZINFO immár évtizednyi munkájának eredménye önmagáért beszél. Románia első Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodájaként az elmúlt több mint egy évtizedben a SZINFO a város életének meghatározó eleme lett. Önzetlen munkatársaival mindig szolgálatkészen állt a székelyudvarhelyi fiatalok rendelkezésére. Az általa nyújtott szolgáltatások többezer fiatalon segítettek, minőségi munkája mintaszerűvé vált más, hasonló jellegű irodák számára is.
E civil intézmény anyagi ellehetetlenítése mindenféle európai normákkal szemben példátlan felelőtlenség. A városi tanács ez irányú döntését minősíthetetlennek tartjuk. Kérjük Székelyudvarhely polgárságát, a fiatalokat, hogy jogaik gyakorlása által álljanak ki e közszolgálati intézmény mellett, s ne engedjék, hogy a jelenlegi öncélú RMDSZ-tanácsosok végleg megszüntessék azt.
Jelenleg a SZINFO ajtaja bedeszkázva áll. E helyzeten elsősorban a székelyudvarhelyieknek kell változtatni. A civil összefogás jegyében – mentsük meg SZINFO-t!
Kolozsvár, 2004. június 1. A MIT Elnöksége
letöltés (*.doc)
itt letölthető a SZINFO sajtónyilatkozata (*.doc)
A mai és egykori márciusi fiatalok üzenete
Március idusán – a természet megújulásával összhangban – népünk öntudatra ébredésének emlékezetes napjára figyelünk. Március 15-ét a mai és az eljövendő nemzedékek mélyen tudatukba kellene véssék. 1848-ban a fiatalok kellőképpen bátrak voltak ahhoz, hogy a történelem sorskerekén egyet fordítsanak.
Sajnos, manapság már nem divat emlékezni. Történelmünk jeles napjaira és nagyjaira pedig különösképpen nem. Az erdélyi magyarság anyagi szegénysége mellett nincs idő, olykor akarat sem arra, hogy szellemi kincsünkre kellőképpen vigyázzunk. A fiatalok többsége tanácstalanul áll a pályakezdés időszakában: merre vegye az irányt? Maradjon itthon, bárminemű áldozat árán is, avagy távozzon az oly sokat ígérő Nyugatra? Bárha lennének megfelelő feltételek itthon is... – sóhajtoznak oly sokan. Sorsunknak mi magunk vagyunk a kovácsa – szólnak mások. Legyünk azon, hogy a feltételeken mi magunk javítsunk!
Az elmúlt években a MIT fiataljai többször is megfogalmazták a maguk 12 pontját. Ha most, 2004-ben ezeket összevetjük a 150 évvel ezelőtt megfogalmazott márciusi pontokkal, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy többnek az időszerűsége szinte ijesztő.
Lássuk, mit is kívánhat, ma, 2004 márciusában magának és nemzetének az ifjúság?
MIT kíván az erdélyi magyar ifjúság?
„Legyen béke, szabadság és egyetértés.”
-
„Restitutio in integrum”-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását
-
Önálló állami magyar egyetemet.
-
Erdélyi magyar bankot.
-
A csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését és államfői kegyelmet Bardóczi Csabának
-
A kötelező katonai szolgálat tényleges és azonnali eltörlését.
-
Itthonmaradást ösztönző, pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet!
-
Bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségeink, szobraink védelmében.
-
Eva Maria Barki és Bayer Zsolt „persona non grata” minősítésének visszavonását.
-
Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését.
-
A magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt támogatások feletti RMDSZ-uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából
-
Élni a választás szabadságának lehetőségével.
-
Teljes körű önrendelkezést az erdélyi magyar nemzeti közösségünk számára. Autonómiát!
A Magyar Ifjúsági Tanács
letöltés (*.doc)
Nyilatkozat
A Magyar Ifjúsági Tanács 2004. február 28-án Marosvásárhelyen tartotta soros küldöttgyűlését. A napirendi pontok között szerepelt a Magyar Ifjúsági Tanács 2004. évi programtervének körvonalazása és a tagszervezeti eseménynaptárak egyeztetése.
A Magyar Ifjúsági Tanács idén is részt vesz a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezésében. Az augusztus közepén sorra kerülő MIT-tábor programjai további részletekkel bővültek. A küldöttgyűlésen szóba került a Magyar Ifjúsági Tanács által kezdeményezett, a civil szféra és a politikum szétválasztásáról szóló beadvány is. Az aláírásgyűjtés folytatódik, az összegzés után továbbítjuk a címzetthez.
A Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlése örömmel nyugtázta a Wass Albert felolvasó-maraton sikeres megszervezését. A folyó év február 20–21-én több helyszínen, egy időben tartott rendezvényeket kiváló kísérletnek tartjuk a koholt vádak alapján háborús bűnösnek minősített és halálra ítélt író rehabilitálására. Ezzel szemben felháborodással vettük tudomásul, hogy egyes államigazgatási hatóságok az erdélyi szervezők ellen ügyészségi eljárásokat kezdeményeztek. Reméljük, hogy érdekvédelmi szervezeteink hatásos közbenjárása nyomán az illetékes szervek a vizsgálódásokat beszüntetik.
A MIT Küldöttgyűlése megdöbbenve értesült Bayer Zsolt magyarországi újságíró, közéleti személyiség Romániából való, előzetes tájékoztatás és indoklás nélküli kitiltásáról. Tiltakozunk a romániai államhatalom diktatúrára emlékeztető intézkedése ellen, amely durván sérti a szabad utazáshoz és véleménynyilvánításhoz való alapvető emberi jogokat (vö.: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 19. cikkely). Felkérjük az illetékes politikai és emberjogi szervezeteket, hogy befolyásukkal és a rendelkezésükre álló eszközökkel szorgalmazzák ezen intézkedés mihamarabbi visszavonását.
Marosvásárhely, 2004. február 28. A MIT Küldöttgyűlése
letöltés (*.doc)
A MIT nyilatkozata
A Magyar Ifjúsági Tanács szerepe és feladata a romániai magyar ifjúság érdekképviselete, emiatt úgy érezzük, állást kell foglalnunk az erdélyi magyarságunkat alapvetően érintő alkotmánymódosítás ügyében.
A népszavazáson való részvétel alapvető állampolgári jogunk. Az Alkotmány előírásai rögzítik közösségi és egyéni életünk törvényes kereteinek alapjait. Módosítása azonban nem változtat a nyolc évtizedes szemléleten: erdélyi magyar nemzeti közösségünket továbbra sem ismeri el államalkotó társnemzetként, nem biztosítja az e jogállásból fakadó teljes egyenrangúságot, sem autonóm közösségi életünk törvényes alapját. Ellenkezőleg, a módosított Alkotmány megerősíti Románia egységes nemzetállami jellegét.
Elismerjük, hogy egyes cikkelyek módosítása fontos előrelépést eredményezhet, de ezek viszonylagos értéke nem kárpótolja a gyökeres szemléletváltás hiányát. Éppen ezért a népszavazás tárgyát képező alkotmánymódosító törvény esetleges megszavazásával még közvetett módon sem járulhatunk hozzá az Alkotmány sérelmezett szellemiségének elfogadásához.
Ezen túlmenően az alkotmánymódosító törvény közvetlenül is olyan alaptételeket tartalmaz, amelyek nem veszik figyelembe nemzeti közösségünk létét: "Az állam alapja a román nép egysége és állampolgárainak szolidaritása"; "A nemzeti szuverenitás a román nép sajátja" stb. Minderre öntudatos erdélyi magyarokként nem szavazhatunk igennel. Önszántunkból nem hitelesíthetjük semmibevételünket. Az államalkotó társnemzeti jogállás helyett nem fogadhatjuk el a jogfosztó és másodrangú besorolást, teljes körű közösségi önrendelkezésünk biztosítása helyett nem elégedhetünk meg közérzetjavító kedvezményekkel.
A kormánypárt és a vele együttműködő RMDSZ-vezetőség félrevezető hadjárata az erdélyi magyarságot az alkotmánymódosításról egyoldalúan tájékoztatta. Felelőtlennek és károsnak tartjuk a megtévesztő mozgósító kampányt, mellyel egybemosták az EU-hoz való csatlakozás igenlését az Alkotmány megszavazásával.
A MIT Küldöttgyűlése bízik abban, hogy az erdélyi magyar nemzeti közösség tagjai felismerik e propaganda megtévesztő jellegét, és nemleges szavazatukkal elutasítják a kozmetikázott Alkotmányt.
A Magyar
Ifjúsági Tanács Küldöttgyűlése
Torockó, 2003. október 11
letöltés (*.doc)
Szabadság- (és hol a) szobor?
A sajtóban már minden elhangzott, mindent megírtak. Egy megállapodás megszegése, a helyi döntésekbe való felső beavatkozás felelőtlensége, a magyarországi kormány ismételt diplomáciai bukása, az RMDSZ újbóli megalkuvása – e megállapítások az aradi szoborcsoport körül kialakult keserű helyzet alapjellemzői.
Az erdélyi magyar nemzeti közösséget újból és ismételten megalázták. Értelmetlen és félszeg megoldásokat aggattak az ügy köré: szétszedni a szoborcsoport tagjait és egy megbékélési parkban elhelyezni. Ez legalább annyira elterelő művelet, mint annak idején a Petőfi–Schiller-féle egyetem volt. Kit zavart a tizenhárom vértanú emlékére készített alkotás? Ha ez a botrány a választási hadjárat előszeleként eredményes volt a kormánypárt számára, annál nagyobb kudarcot vallott és szavazatokat veszített az RMDSZ. Az erdélyi magyar ifjúság számára a hasonló helyzetek „tökéletes” példát nyújtanak az elvszerű és következetes politizálásról, valamint a saját ügyeink melletti kiállásról. Ilyen helyzetek mellett ne is csodálkozzunk, hogy az erdélyi magyar fiatalok többsége undorodik a politikától, az ún. érdekvédelmi szervezetünktől, és – amint teheti –, fogja a kalapját és továbbáll. Az önbecsülést az önérvényesülés és a balkáni mentalitás váltotta fel. A kormánypárt a tőle már megszokott formáját hozta, akárcsak az RMDSZ. A következtetés az erdélyi magyar közösség számára egyértelmű: ezt is lenyelették velünk.
Szomorú október 6-ra készülünk. A megelőző napon ott leszünk Aradon, emlékezni, gyertyát gyújtani, némán tüntetni. Tizenhárom évvel a rendszerváltás után és hét éve az RMDSZ kormányon „tündöklése” óta még mindig úgy tűnik, hogy a hasonló helyzetek elkerülhetetlenek. 2003-ban közösségünk ellehetetlenítési folyamatának emlékezetes állomása marad Arad.
Kolozsvár, 2003. október 2.
A MIT elnöksége
letöltés (*.doc)
