Marosvásárhely – Egy féléves tanulási folyamatnak lehet részese az aki tisztázni szeretné önmagában a demokrácia, Európai Unió, közösségi jogok, emberi jogok, civil szféra, környezetvédelem és más ehhez hasonló fogalmakat.

A program tizenkét konferenciát foglal magába melyeket más más városokban szervez a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT).

Kolozsvár és Sepsiszentgyörgy után, december 1-jén és 2-án Marosvásárhelyen folytatta konferencia sorozatát a „Civilsuli”, civil és közéleti iskola. Előadások hangzottak el az 1989 utáni erdélyi magyar politikáról, a román demokrácia alakulásáról, az egyházak társadalmi szerepéről, Erdély népességéről.

Egy négytagú társaság dönt mindenben

Kincses Előd ügyvéd az 1989 utáni erdélyi magyar politikáról tartott előadásában felidézte a marosvásárhelyi Nemzeti Megmentési Front létrehozásának körülményeit, az RMDSZ megalakulásáról valamint a magyar iskolák érdekében szervezett március 9-ei diák és 10-ei gyertyás tüntetésről. A fekete március, az RMDSZ székházat ért támadás kapcsán felrótta a marosvásárhelyi magyarságnak, hogy „nem lehet megdicsérni a marosvásárhelyi magyarságot, mert nem volt egy ember, aki előrefusson és értesítse az RMDSZ székházban levőket”. Felelevenítette a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992 október 25 elhangzott RMDSZ nyilatkozatott melyben többek között az állt: „egyedüli megoldásként hű magyarként szolgálni fogom népemet.... küzdeni fogok önrendelkezéséért”. Az ügyvéd szerint 1996-ban, a kormányzatra kerüléssel egyidőben, az RMDSZ lemondott a magyar külpolitikáról és csak „kisebbségi morzsákat” tudott megszerezni a magyar közösségnek.

Véleménye szerint a jelenlegi RMDSZ politikában „egy négytagú társaság dönt mindenben, teljes ellenőrzés nélkül abszolút etikátlanul, úgy, hogy azt a politikai tőkét, amit az RMDSZ kezdetben az etikus politikájával megszerzett azt teljes mértékben eljátszották”.

Van egy küszöb amit nem tudunk átlépni

„Akik az Európai Unióra gondoltak szakítani akartak a múlttal? Vajon mi is tudunk szakítani a múlt egy részével, mert a tradíciókat tovább kell vinni, de kérdés, hogy a sötét foltokat is tovább kell vinni?” – kérdezte Smaranda Enache a Pro Európa Liga (PEL) társelnöke. Rámutatott, hogy Romániában is az történt mint más országokban, egy új világ régi alapokra épült. A rendszerváltás után a másodrangú kommunista nomenklatúra hatalomátvétele a stabilitás szempontjából a nagyhatalmaknak is megfelelő volt. A kibékülés alatt viszont megmaradtak a nép megoldatlan problémái. A rendszerváltás hozott szabadságot „de mégis van egy küszöb,  amit nem tudunk átlépni” amit a román állam „durva magja”, a  változásokkal szembeni ellenállás képez. A „durva mag” abból áll, hogy „csak az jó román aki ortodox vallású”, „soha senki nem segített mert mi smekerek voltunk” és a területi obszeszió „minél nagyobb a terület annál erősebbek vagyunk”. Ezzel szemben az első számú kihívás a központosítás megszüntetése és a régiók létrehozása ahol „versenyhelyzetben megtanulhatnánk, hogy a sokszínűségben van a dinamizmus. Ha létrejönnek a régiók, létrejönnek a regionális kormányok is melyek döntései felszabadíthatják a helyi erőket is mert már nem úgy érzik, hogy egy központi sötét erő irányit”- mondta még Smaranda asszony.

Legitimitása van a Székelyföldi autonómiának

A Székelyföldi autonómiáról szólva kifejtette, hogy a PEL „támogatja mert legitimitása van Romániában és Európában egyaránt, de nem mindig ért egyet a módszerekkel”. Szerinte először létre kellene, jöjjenek a régi történelmi régiókra alapozott régiók melynek Erdélyben a székely autonómia lenne egy alegysége.

Az egyház nem szakadhat ki a közösségből

Az 1989 utáni változások nem voltak jó hatással az egyházra véleményezte Nagy László unitárius esperes. Bizonyos szerepvesztés észlelhető az egyházaknál, de az egyház nem szakadhat ki abból a közösségből amibe van. A mai társadalomban a prédikációk mellett próbál felvállalni mást is. Az egyház célja az iskola mellett a vallásos-erkölcsi nevelés, „figyeljünk a pap beszédére talán üzenetet küld számunkra”. Sérelmezte, hogy amikor az egyház helyet adott az 1989 utáni kezdeti politikai tevékenységeknek akkor nem volt probléma, hogy politizál csak „most amikor azok a politikai pártok erősebbek lettek”.

Elfogynak a magyarok Erdélyben

Demográfusok szerint huszonöt év múlva Erdélyben egy millió magyarral lesz kevesebb – ismertette Csíki Sándor az Erdélyi Nagycsaládokért Egyesület elnöke. Szerinte a politikum valami miatt nem koncentrált a fogyásra és nem dolgozott ki egy hosszú távú családpolitikát sem. Hihetetlenül gyorsnak látja az erdélyi magyarok asszimilációját, amiben szerepe van a vegyes házasságoknak is. Csíki szerint az erdélyi családmodell sokkal stabilabb mint a nyugati társadalom családmodellje.

A Civilsuli konferencia sorozat költségeit az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében létrejött Youth in Action – Fiatalok Lendületben program keretében elnyert 24000 euros támogatásból fedezi.

Szabolcs online, 2007. december 2.

http://www.szon.hu/hirek/im:erdon:news-erdely/cikk/civilsuli-marosvasarhelyen/cn/news-20071202-07184314

A Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett, 12 nagyvárosba ellátogató hétvégi, népfőiskola-szerű rendezvénycsomag célja az, hogy az erdélyi magyar középiskolás diákok, valamint első- és másodéves egyetemi hallgatók érdeklődését felkeltse a civil szféra és a közéleti kérdések iránt, és elősegítse közvetlen tájékozottságukat az említett területeken, összefüggésben a demokratikus jogállam szabályai és az emberi jogok kérdéskörével. A hétvégi előadás-sorozatok meghívottai erdélyi és magyarországi előadók, illetve neves közéleti személyiségek.

A 12 különböző programmal megszervezett konferenciákon többek között a következő témák kerülnek terítékre: civil szféra, közélet, alkotmányos állam, demokrácia, emberi jogok, kisebbségi jogok, korrupció, véleményszabadság, sajtószabadság, környezetvédelem, Európai Unió, közösségi részvétel stb.

Ezen a hétvégén Temesváron rendezik meg a Civilsulit, ez immár a negyedik állomás. Ennek társszervezői a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége és a Temesvári Magyar Diákszervezet.

A rendezvényt a Bartók Béla Elméleti Líceumban tartják, a megnyitóra ma, szombaton 10.15 órakor kerül sor. A további program: 10.30: Az erdélyi magyarság távlatai az Európai Unióban (Borbély Zsolt Attila politológus, Arad), 11.45: A magyar állampolgárság(unk)ról (Borbély Imre politikai szakértő, Arad), 15.00: Autonómiák világszerte (Bognár Zoltán politológus, Arad), 16.20: A média mint partner (Kádár Magor politológus, Marosvásárhely), 22.00: buli a Temesvári Magyar Diákszervezettel (Eminescu-terasz).

Vasárnap, Új Ezredév Református Gyülekezet imaterme (Negruzzi utca 17. szám), 10.00: istentisztelet az 1989-es forradalomra emlékezve (Gazda István lelkipásztor), 11.00: A forradalom napjai Temesváron – kerekasztal-beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő és Borbély Imre részvételével, 12.30: Mi a közpolitika? (Bodó Barna politológus, Temesvár).

Nyugati jelen, 2007. december 15-16.

Az elmúlt hétvégén tartották a Civilsuli nyitó konferenciájára Kolozsváron. A civil és közéleti iskola keretében egy féléves időszakban 12 konferenciát rendez a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Erdély 12 városában.

„A Civilsuli a program minden résztvevője számára hasznos lesz, hiszen a konferencia-sorozat előadásait végigkövetve könnyebben tájékozódhatnak majd a civil szférában, a közéletben, valamint a törvények és jogok útvesztőjében” – mondta Sándor Krisztina, a MIT elnöke.

A konferencián öt változatos témájú előadáson vehettek részt az érdeklődők. Hajdú Zoltán, a marosvásárhelyi Focus Öko Központ vezetője olyan kérdéseket vetett fel, hogy mit jelent a fejlődés számunkra, és hogy a gazdasági növekedés vajon mindenképp életminőség-javulással jár-e, majd Toró T. Tibor parlamenti képviselő az erdélyi magyarság politikai képviseletéről – Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – beszélt. Az előadók sorában Mátis Jenő politológus következett, aki a választási rendszerekről beszélt. A romániai kommunizmusról és a rendszerváltásról Vekov Károly történész szólt, a saját élményeit is elmesélve.

A záró előadást Bodó Barna politológus tartotta a civil szféráról, és annak szerepéről. Felvázolta az erdélyi magyar civil szervezetekre jellemző adatokat. Például a 2001-ben történt nagybányai ciánszennyezés után nem volt mérhető, számottevő civil megnyilvánulás ezzel kapcsolatban. Ezzel szemben 2005-2006-ban a Verespatak megmentésére irányuló megmozdulások jelentős civil nyomásgyakorlással történtek. Az eredmény nem maradt el, hiszen a kormány leállította az engedélyek kibocsátását, és nem engedi hogy ciántechnológiás eljárást használjanak az arany kibányászásánál. Az ehhez hasonló esetek is bizonyítják a civil szervezetek fontosságát.

http://www.fn.hu/karrier/0711/civilsuli_indult_erdelyben_175450.php

2007. november 5.

Egyetemistáknak is…Demokrácia, emberi jogok, környezetvédelem, Európai Unió, közösségi jogok, civil szféra – mind olyan témakörök, melyek átszövik napjainkat, s melyekről egyre többet hallunk. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) most indítja el azt a féléves civil és közéleti iskolát, melynek te is tagja lehetsz!Amennyiben határidőre bejelentkezel (azaz máig!), egy olyan féléves tanulási folyamatba kapcsolódhatsz be, ahol a fenti témakörökről hallhatsz, olvashatsz, és a végére jóval tájékozottabb leszel, mint eddig voltál. A program 12 konferenciát tartalmaz, melyeket más-más városokban szervezünk. Egyiken személyesen vehetsz részt, a többit pedig a honlapon követheted (az előadások anyagai innen letölthetők). A honlapon majd érdekes fórumok, kérdések várnak, hogy igazi tagja légy a Civil sulinak! Részletes tájékozódás és bejelentkezés: www.civilsuli.ro

Szabadság, 2007. okt. 31.

Októberben indul a féléves civil és közéleti iskola, amelyet a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervez. A márciusig tartó hétvégi képzéssorozat célja az erdélyi magyar középiskolás fiatalok érdeklődésének felkeltése a civil szféra és a közéleti kérdések iránt, illetve, hogy elősegítse közvetlen tájékozódásukat az említett területeken. A konferenciákat minden hétvégén más-más városban szervezik meg. Az előadók erdélyi és magyarországi szakemberek, illetve elismert közéleti személyiségek, akik a következő témakörökben tartanak előadásokat: közélet, alkotmányos állam, demokrácia, emberi és kisebbségi jogok, korrupció, szabad véleménynyilvánítás, sajtószabadság, környezetvédelem, Európai Unió és közösségi részvétel.Az érdeklődők a www.civilsuli.ro honlapon jelentkezhetnek, és ugyanitt követhetik figyelemmel azokat az előadásokat, amelyeken nem vesznek részt személyesen.

Szerző: Demeter Kinga, KRÓNIKA, 2007-10-17

A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében októberben indult féléves civil és közéleti iskola első konferenciáját tartják a hét végén Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben. A rendezvény megnyitója november 3-án, szombaton 10 órától lesz, az utolsó előadás vasárnap 10 órakor kezdődik. Az érdeklődő középiskolások és egyetemi hallgatók a www.civilsuli.ro honlapon

Hargita Népe, 2007. 11. 01.

Az erdélyi magyar középiskolás fiatalok civil szféra iránti érdeklődését keltené fel a Magyar Ifjúsági Tanács legújabb kezdeményezése. 12 erdélyi városba, köztük Csíkszeredába látogat el az ebben a hónapban induló civil és közéleti iskola. A hétvégi rendezvénysorozat keretében erdélyi, illetve magyarországi előadók és közéleti személyiségek értekeznek az adott témakörben. Az érdeklődők a www.civilsuli.ro honlapon jelentkezhetnek be, bővebb információk is itt állnak a diákok rendelkezésére. Jövő év márciusáig tart a program, az első konferencia helyszíne november 2–4. között Kolozsvár. R. B

Csíki Hírlap, 2007.10.18.

Felmerült az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Erdélyi Magyar Hallgatói Önkormányzat (EMHÖK) belépése a Magyar Ifjúsági Tanácsba (MIT) – derült ki azon a kerekasztalon, amelyen a három ernyőszervezet vezetői vettek részt Tusnádfürdőn.

A 18. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében tartott, A pénz és a hatalom az ifjúsági szervezetek életében című megbeszélésen Sándor Krisztina, a MIT elnöke, Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke és Tódor István, az EMHÖK elnöke ismertette szervezete különböző problémáit, illetve reflektált az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), valamint a Romániai Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) kilépésének lehetséges okairól.

A MIT-bővítés a témához csak mellékszálként kapcsolódott; a Transindex kérdésére Sándor Krisztina elmondta, régóta partneri kapcsolatokat ápolnak az EMI-vel és az EMHÖK-kel, ezért természetszerű, hogy idővel megfordult a vezetők fejében az esetleges csatlakozás gondolata. A tárgyalások azonban még ezután következnek, és előbb a két szervezetnek kell jeleznie, ha eldönti csatlakozási szándékát – tette hozzá a MIT elnöke. Emiatt határidőkről vagy konkrét elhatározásokról még korai beszélni.

Bagoly Zsolt elmondta, az EMI elnökségében már esett szó az esetleges belépésről, ám – bár kifejezetten nem ellenzi senki – még vannak bizonyos fenntartásaik ezzel kapcsolatban, többek közt a mozgalomként szerveződő EMI függetlenségét féltik. Tódor István viszont leszögezte, a MIT-be való esetleges belépésről még nem esett szó az EMHÖK elnökségében, ezért semmi konkrétumot nem tud mondani addig, amíg a tagszervezetek meg nem tárgyalják a témát.

A kerekasztalon az előzetes programtól eltérően az OMDSZ és ay ODFIE képviselője végül nem jelent meg. (tudósítónktól)

Transindex, 2007. július 18.

Bakk-Dávid Tímea
Hatalom, pénz, civil: keresd meg a kakukktojást!

A két nagy ifjúsági ernyőszervezet vezetője tud együttműködni, ha muszáj. Az összeborulás elmaradt, de minek is?

Homokvár emelkedik az üresen maradt első padon. Az előadók csemetéinek jóval fontosabb a szájtépésnél, hogy apa lába és a mikrofonokkal teli asztal alatt milyen érdekes dolgokat találni. Ettől valahogy derűs nyugalommal ültem be az utólag MIT-MIÉRT találkozónak nevezett beszélgetésre, s bár nem osztom teljesen azok optimizmusát, akik hévvel beszélnek “Tusványos szelleméről, a párbeszéd és tolerancia jegyében”, mégis volt valami a levegőben, amitől mosolyogtak az emberek. Legalábbis a kezdet biztató volt.

Engedjük felszabadulni az indulatokat és a gondolatforrásokat. Lehet, túlságosan is belekeseredtünk az utóbbi években a politikai kérdésekbe, és az ifjúsági szervezetek civil aspektusa háttérbe szorult” – fogalmazott Zilahi Imre székelyudvarhelyi újságíró, moderátor az idei Tusványoson szervezett, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) történetét feldolgozó Másfél évtized című kötet bemutatóján.

 

Az ernyőszervezet “történelmének” neuralgikus pontjait

dokumentáló, 22 interjút és egy tanulmányt tartalmazó könyv bemutatója ürügyén ugyanazon sátor – hogy ne mondjam, ernyő – alatt üldögélt a júliusi forróságban Borboly Csaba MIÉRT-elnök, Sándor Krisztina MIT-elnök, valamint a MIT és tagszervezetei számos volt vezetője, köztük Nagy Pál volt MISZSZ-elnök, Kovács Lehel egykori titkár, Vass Levente volt alelnök, Mátis Jenő RMDSZ-es megyei tanácsos, aki a MIT alakulásánál bábáskodott.

 

Míg a volt ifjúsági vezetők gyerekei ott játszadoztak az előadók asztala és a padok között, sorra elő is kerültek azok az erdélyi ifjúsági szférát máig megosztó kérdések, amelyeknek első tünete a MAKOSZ és az ÁME kizárása volt a MIT-ből 1998-ban. (Ha ismered a sztorit, gördíts lejjebb, bár itt minden mindennel összefügg, pedig Hantz Péter nevét le sem írtam.)

Ami kimaradt: Borboly verziója

Borboly, akinek neve a MAKOSZ egykori vezéregyéniségeként több interjúban is előfordul, “saját” változattal készült a bemutatóra. Dossziét állított össze, amelyben a MAKOSZ és ÁME 1998-ban történt kilépése utáni, végül egy elvesztett rágalmazási perrel végződő eseményeket dokumentálja hivatalos iratokkal. A kötetben megszólaló ifjúsági vezetők visszaemlékezéseikben azokat a körülményeket tárgyalják, amelyek nyomán a két említett szervezetet vezetőik pénzügyi visszaélése miatt kizárták a MIT-ből. A dosszié a Hargita Megyei Tanács alelnöki tisztségét betöltő ifjúsági vezető honlapjáról letölthető.

Az azt követő években a MIT viszonya egyre inkább romlott az RMDSZ vezetőségével, míg végül a MIT kilépett az SZKT-ból és elhatárolódott az RMDSZ-től. Időközben megalakult a MIÉRT, és lényegében átvette a hivatalos ifjúsági partnerszervezet szerepét. A két ernyőszervezet között azóta sem mondható felhőtlennek a viszony, a MIT azzal vádolja a MIÉRT-et, hogy karrierista megfontolásokból, “felülről szerveződve” alakult meg éppen azért, hogy a MIT-et ellehetetlenítse, és megfelelő, “párthű” utánpótlást biztosítson az RMDSZ-nek; a MIÉRT vezetői ezt többé-kevésbé tagadják.

 

És itt jön a belekeseredős rész.

A kilépés óta a MIT saját bevallása szerint súlyos pénzügyi gondokkal küzd, mivel az erdélyi magyarságnak szánt, az RMDSZ által szétosztott pénzalapokból édeskeveset kap.

A tábor egy korábbi kerekasztal-beszélgetésén (Pénz és hatalom árnyéka az ifjúsági szervezetek életében) Sándor Krisztina elnök jelezte, szerintük az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és a Romániai Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) nemrégiben történt kilépésének hátterében is a pénz és a hatalom áll.

Mivel a MIT-ről köztudomású, hogy politikai kérdésekben rendszeresen állást foglal, legutóbb például Tőkés László független jelöltként való indulását támogatták az európai parlamenti választásokon, az RMDSZ ellenzékéhez közeledő MIT és tagszervezeteinek programjai többnyire nem részesültek az ifjúságnak szánt pénzekből, míg az OMDSZ és a RODOSZ mindig is jelentős RMDSZ-es háttértámogatást kaptak.

„Meggyőződésem, hogy nem önként és szabadon léptek ki a MIT-ből, hanem bizonyos politikai és anyagi természetű befolyásra.

Mivel 2002 óta, tetszik, nem tetszik, szembenállunk az RMDSZ országos vezetőségével, és mivel a MIÉRT-et ellenünk hozták létre, természetszerűleg velük sem vagyunk jó viszonyban, így a MIT és tagszervezetei szívnak – hazai pályán mindenképp” - összegezte véleményét a MIT 2003 óta hivatalban lévő elnöke.

Szerinte, bár nincs nyilvánosan szó a MIT-MIÉRT konfliktusról, mert mindegyik szervezet végzi a munkáját, a háttérben valami olyasmi zajlik, “ami
nem szép, nem sportszerű és nem egészséges”.

OMDSZ-kilépés: nincs köze az elnökváltáshoz, sem az RMDSZ-hez

Pósa Tibor volt OMDSZ-elnök a Transindexnek leszögezte: a MIT-ből való kilépésnek valóban az volt a célja, hogy az OMDSZ ne legyen egyetlen politikumhoz köthető struktúra részese sem. Tagadta, hogy az esetleges RMDSZ-es háttértámogatások elvesztésétől való félelmében cselekedett volna így az általa június 16-ig vezetett szervezet, bár, mint mondta, nem lepte meg Sándor Krisztina e gyanút megfogalmazó nyilatkozata. “Van ugyan egy-két közös programunk az oktatási főosztállyal, az Egyetemi Kalauzról van szó, de hogy az RMDSZ-es támogatás miatt léptünk volna ki, az egyszerűen nem igaz” - mondta. A kilépési döntést egyébként az összes tagszervezet összes elnöke támogatta, és utólag az egyes tagszervezetek közgyűlése részéről sem jött semmiféle ellenvetés. Kérdésünkre, miszerint az OMDSZ-elnökváltás összefüggésben van-e a kilépéssel, azt válaszolta, a kettőnek semmi köze egymáshoz. A volt elnök azt sem hiszi, hogy az új elnökség alatt változás következne be az OMDSZ “külpolitikájában”: az OMDSZ szerinte sem a MIT-hez nem címez tagfelvételi kérelmet, sem más ernyőstruktúrához nem kíván csatlakozni.

OMDSZ-kilépés: van út visszafelé?

Sándor Krisztina szerint bár kényelmetlen belső ellenzéki szerepkörben, de már a MIT alakulásától kezdve jelen volt az OMDSZ, és nagyon sajnálatos, hogy kiléptek. Van út visszafele, de míg kilépni könnyű, a tagfelvételről az összes tagszervezet konszenzussal dönt – válaszolta a közönség kérdésre a MIT-elnök.

Nagy Pál szerint a mostani MIT a saját bőrén érzi azt az ellentétet, ami “a mi oldalunk és Borboly Csabáék oldala” között feszült: kiszorítósdi folyik – ugyanaz, mint ami felnőtt szférában. A székelyudvarhelyi színházigazgató Borbolyhoz fordulva azt javasolta, “vannak magasztosabb célok is, mint a MIT kicsinálása, ott vannak például Markóék”, hiszen fiatalításra amúgyis szükség van az RMDSZ-en belül.

Elismerte ugyanakkor, van haszna a MIÉRT-nek, mert még ha öncélúan tette is, profi csapatot nevelt, akik később átvehetik a politikai hatalmat. “Még mindig jobb, mintha elmennének epret szedni” - állapította meg.

Vass Levente, aki egykori alelnökként, illetve OMDSZ-elnökként ellenezte a MIT kilépését az RMDSZ-ből, leszögezte: legyen szó bármelyik ernyőszervezetről, az a feladata, hogy ifjúsági, egészségügyi, szociális, oktatási problémákra fókuszáljon.

“Mindegy, hogy milyen szervezetből jön az ember: a lényeg, hogy technokrata, szakmai csoportokat hozzon létre, az ifjúsági vezetők tegyenek szert olyan tudásra, amelyet az ifjúsági szférából kikerülve is kamatoztathatnak” - jelentette ki a marosvásárhelyi sürgősségi kórház urológus igazgatója. Leszögezte, e problémák megoldása csak közösen,

a két ernyőszervezet összefogásával lehetséges.

”Adjunk esélyt más szervezetekhez tartozó, fiatal kollégáinknak, szakembereknek, mert óriási, égető humánerőforrás-hiány van. El kell határolódnunk a múltban felmerült problémáktól, és közösen kell gondolkodnunk” - fejtette ki Vass.

OMDSZ-kilépés: oktatáspolitikában partnerek maradnak

Birtalan Csanád június 16-án megválasztott OMDSZ-elnök is leszögezte: a kilépésről szóló döntés az elnök személyétől független döntés volt, ami már lassan egy éve érlelődött a szervezet berkeiben. Megerősítette, hogy az általa vezetett ernyőszervezet nem kíván csatlakozni újra a MIT-hez, de a MIÉRT-hez sem; e szervezeteket (mint ahogy a honlapukra kitett MIT- és MIÉRT-logók is jelzik) vagy tagszervezeteiket természetesen partnernek tekinti, ám kizárólag oktatáspolitikai kérdésekben képzelik el az együttműködést.

Borboly szerint a MIÉRT igenis azért jött létre, mert volt egy olyan ifjúsági réteg, akikkel senki nem foglalkozott: a székelyföldi és szórványban élő kisebb települések, falvak ifjúsága, és akik lehetőséget láttak az RMDSZ-szel való együttműködésben, akik szerettek volna helyi rendezvényeket, programokat szervezni, s ehhez szervezeti keretre találni. Még ha az elején volt is valamilyen szintű vetélkedés a MIT-tel, “úgy, ahogy öregedtünk, ezt jó páran le tudtuk küzdeni, és most már nem hiszem, hogy erről lenne szó” - állította Borboly, aki szerint egy ifjúsági szervezetet nem a pénz mozgat.

Az RMDSZ által nem ellenőrzött források ma már tízszer annyian vannak, mint az RMDSZ-közeliek, tehát aki ma azt mondja, nincs tevékenysége, mert nincs pénze, az nem nézett szét a támogatási rendszerek között – fogalmazott Borboly.

“Különbözőek vagyunk, másképp képzeljük el a közösségi célok megvalósítását. Nem gond, hogy van két vagy több ernyőstruktúra, vagy hogy a választáson más pártok is megméretkeznek, akik a magyarok érdekeit akarják képviselni. Amíg egymást riogatjuk, hogy ha nem lépünk együtt, kiesünk, azzal csak a pesszimizmust erősítjük, és ártunk a magyarságnak” - fejtette ki pluralizmuspárti véleményét az aktuálpolitikáról.

Sándor Krisztina szerint ötletek vannak, csak éppen az anyagi források hiánya akadályozza a szervezést.

“Könnyű azt mondani Borboly Csabának,

hogy pénz nélkül, jó ötletekkel is lehet dolgozni, de nagyon aránytalan a jelenlegi állapot” - jelentette ki. Egy civil szervezet fejlődése során kiépül egy intézményi struktúra, ehhez havonta működési költséget kell rendelni, hosszú távra biztosítani a fennmaradását, kiszámítható költségvetését. Ám a közelmúltban olyan források szűntek meg, illetve vannak az RMDSZ kezében, amelyekből a MIT-nek nem juttat, vagy ha ad is, csak szemkiszúrásból, hogy az a havi működés felét sem fedezi – sorolta a sérelmeket.

“Az RMDSZ-nek át kellene adnia a Communitas Alapítványt a civil szervezeteknek, és a Szülőföld Alapból sem azoknak kellene részesülniük, akik jóban vannak az RMDSZ-szel” - szögezte le. Az európai uniós forrásokkal pedig az a gond, hogy rendelkezni kell egy 6-10 ezer eurós önrésszel, amit megint nincs honnan előteremteni, mert a hazai pályázati rendszer nem tud önrészt finanszírozni. A MIT is büszkélkedhet megnyert uniós pályázattal, de egyelőre nem tudják, az önrészt honnan szerzik meg.

Borboly kijelentette, a Communitas Alapítvány ifjúsági keretéhez – amely kevesebb mint 2 milliárd lej –

nem szabad túl nagy reményt fűzni,

hiszen egy-egy pályázat 10-20 millió lejt kap, ebből nem lehet hatezer eurós önrészt fizetni. Emlékeztette Sándor Krisztinát arra, hogy a magyarországi forráskorlátozás elleni közös MIT-MIÉRT fellépést javasolta múlt év végén. A MIT-elnök szerint azonban ők csupán egy értesítő levelet kaptak arról, hogy a MIÉRT a magyarországi politikai ifjúsági szervezetekkel közösen lépéseket tett ezügyben.

A hosszúra nyúlt, oda-vissza röpködő replikáktól terhes beszélgetés összegzéseként a résztvevők “a múltat félretéve” a jövő problémáiról beszéltek. Kovács Lehel szerint az igazi pluralizmus fogja feloldani az ifjúsági szervezetek megosztottságát, akkor lehet majd a szakmai oldallal is profin foglalkozni. A konfliktusok ugyanis

magasabb politikai szintről gyűrűznek be az ifjúsági szférába.

Borboly szerint el kell jutni arra a szintre, hogy ne egymás mellett vagy ellen határozzák meg magukat a szervezetek. Számos olyan probléma van, ami miatt elmennek a fiatalok ebből az országból, megoldásra vár a diákhitel, diákmunka, a vidéki fiatalok versenyképességének növelése – problémaorientált szemlélettel ki tudjuk nőni a vitákat, és együtt tudunk működni – fejtette ki. Mindenkire szükség van a fiatalítás jegyében, hiszen akik 1990-ben elfoglalták a döntéshozói pozíciókat, lassan kiöregednek.

Sándor Krisztina a civil programok folytatását és a további tagbővítést reméli a jövőtől. Megjegyezte, volt már példa az összefogásra, hiszen nemrég történelmi precedensként közös MIT-MIÉRT állásfoglalás született, amikor Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetőit kirúgták a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről.

Transindex, 2007. augusztus 13.

"Lehetett volna nagyobb is az adakozó kedv, de akciónk így sem vallott kudarcot, hiszen minden nélkülöző gyermeket meg tudunk lepni egy kis gyermeknapi ajándékkal" - értékelte az Egy mosoly gyermeknapra elnevezésű gyűjtést Dénes Emőke, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kolozsvári irodavezetője.

Az Erdély Ma hírportál és a MIT által az Áldás, népesség mozgalom keretében indított gyűjtés vasárnap zárult. Dénes Emőke a Krónika érdeklődésére elmondta, a Magyar Református Szeretetszolgálat és az Erdélyi Református Egyházkerület sikeres karácsonyi cipősdoboz-akciója hatására kezdték el áprilisban a gyermeknapi ajándékgyűjtést a három- vagy annál több gyermekes erdélyi magyar családok számára.

Erdély tizennégy városában a polgármesteri hivatal és a helyi lelkészek segítségével azokat a három- vagy annál több gyermekes családokat keresték és térképezték fel, amelyekben a kicsik szerényebb anyagi körülmények között élnek. Elsősorban olyan gyermekeket kerestek, akiknek a szülei elváltak, árvák vagy félárvák, illetve akiknek a szülei külföldön kénytelenek dolgozni, és emiatt a nagyszülők nevelik őket. Városonként átlagosan száz-száz gyermek került fel a listára. Dénes Emőke közölte, bár a cipősdobozok pontos számát még nem tudják, az összesen több mint 1400 apróság közül mindenkinek jut ajándékcsomag. A ruházatot, lábbelit, tanfelszerelést, játékokat tartalmazó cipősdobozokat a jövő hét folyamán önkéntesek szállítják házhoz.

"Mindamellett, hogy a gyermeknapon közadakozásból származó ajándékokkal lepjük meg a kicsiket, az akció során összegyűlt adatokat hosszú távon is értékesíteni akarjuk" - magyarázta Dénes Emőke. Hozzátette: az így összeállt adatbázist annak elemzése után arra használják fel, hogy a szűkös anyagi körülmények között élő gyermekeket szükség szerint élelemmel, ruházattal, de akár oktatási ösztöndíjakkal is segítsék különféle programok keretében.

Benkő Levente, Krónika, 2007-05-23

Tegnap délután népes gyerekcsapat várta Gyimesbükkön azt a kis küldöttséget, amely az Egy mosoly gyermeknapra akció során Csíkszeredában és környékén összegyűlt cipősdobozokat juttatta célba. Az Erdély Ma internetportál kezdeményezésére a Magyar Ifjúsági Tanács szervezésében lezajlott gyereknapi ajándékozás a gyimesbükki „kis iskola” (nevet még nem sikerült adni neki) pedagógusaival való kommunikáció nehézségei miatt csúszott hétfőre. A viszonylag kis számban összegyűlt cipősdoboz-ajándékokat jól egészítette ki az a nagy mennyiségű adomány, amit a dévai Szent Ferenc Alapítvány segélycsomagjaiból Dánél Sándor, a Csíki Nagycsaládosok Egyesületének elnöke állított össze.

Miután a leghátrányosabb családok gyerekei kézbevehették ajándékdobozaikat, megkértük őket, hogy bontsák is ki azokat, amelynek nyomán sok örömtől csillogó gyerekszemet, felragyogó arcocskákat láthattunk. Az olvasónak tudnia kell, hogy olyan kisgyerekekről van szó, akiknek még legalább 3 testvérük van, és a családok nagy többségében egyik szülőnek sincs munkahelye. A kiosztásra került segélycsomagokból vanonatúj játékok, meséskönyvek, kis cipők, és sok ruhanemű is kekerült. Nekem az tűnt fel, hogy ezek a gyerekek szemmel láthatóan jobban örültek egy-egy nadrágnak, cipőcskének, mint a játékoknak.

A nagycsaládos egyesület kisbuszából egy számítógép központi egysége is előkerült, és – bár nem egyeztettünk Dánél Sándorral – az Erdély Ma egy extra méretű monitort ajándékozott az iskola Csángó gyerekek határok nélkül nevű egyesületének. Ugyancsak a Szent Ferenc Alapítvány segélyeként a kiválasztott családok anyukái szétoszthattak egymás között egy zsák finomlisztet is, amely zsákban meghagytak egy közös pánkósütéshez szükséges mennyiséget, amelyre az évzárót követően fognak sort keríteni.

Júnus 4-e lévén, kis csoportunk gyászkoszorút helyezett el az Ezer Éves Határon a kőkoronán, ahol a Himnuszt is elénekeltük.

Kovács Csaba, Erdély Ma

 Interjúk a MVH-i, Bukaresti, a Kossuth Rádióban.

Erdély tíz városában, közel 350 gyerek részvételével tartották meg szombaton az Adj, király, katonát! csoportos ifjúsági vetélkedőt a Magyar Ifjúsági Tanács szervezésében. Csíkszeredában a József Attila Általános Iskola dísztermében került sor a rendezvényre, amelyre huszonnégy, 4–7. osztályos tanuló nevezett be több csíki, illetve környékbeli általános iskolából.

A szervezők ötletességét bizonyítja, hogy a versenyzőket sorshúzás alapján nyolc családra osztották fel, a gyerekek különböző szerepeket kellett betöltsenek az illető családon belül. Így voltak, akik szülőket, mások pedig gyerekeket kellett alakítsanak, igaz az utóbbi nem okozhatott nehézséget a versenyzőknek. A több órás vetélkedőn számos próbát kellett kiállniuk a diákoknak, ezek közül az egyik legérdekesebbnek a különböző családjelenetek eljátszása bizonyult. Vidám, játékos hangulatban zajlott a verseny, ennek biztosításában oroszlánrészt vállaltak András Ibolya és Fazakas Tünde tanítónők. A háromtagú zsűri végül a Behódoló családot tartotta a legügyesebbnek, az egyéni versenyben pedig a csíkszeredai Geréd Bíborka, valamint két dánfalvi diák, Fülöp Orsolya és Balázs Krisztina bizonyult a legjobbnak. Így ők képviselhetik vidékünket a június 2-án tartandó kolozsvári országos döntőn.
A rendezvény célja, hogy a résztvevőkben felértékelődjék a család szerepe. „Épp ezért nem véletlenszerű, hogy a regionális szakaszt azon a hétvégén tartottuk, amikor anyák napját ünnepeltük” – fogalmazott lapunknak Salló Emőke, a csíkszeredai vetélkedő szervezője.
Rédai Botond, Csíki Hírlap

Szombaton, május 5-én Kézdivásárhelyen a Vígadó Művelődési Ház kistermében a kézdivásárhelyi Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében került sor egy családközpontú vetélkedőre, amellyel az Áldás népesség mozgalom ötletét valósítottuk meg.

A vetélkedő regionális szakaszát Erdély tíz városában rendezték meg: Csíkszeredában, Nagyenyeden, Nagybányán, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron, Baróton, Marosvásárhelyen és Kézdivásárhelyen. Minden városból az első helyezett csapat jut tovább a kolozsvári országos döntőre, amelyre június 2-án kerül sor. Ez a vetélkedő a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kezdeményezésére jött létre és az ötletesség és egyediség mellett a csapatszellemet és a család fogalmán való érlelődést segítette elő. A három fős csapatok tagjait a helyszínen sorsolták ki, minden csapat egy-egy családot kellett képezzen és saját maguk választottak a játék idejére egy „családnevet”. Összesen öt versenyszám volt, amit a gyerekek nagy szeretettel fogadtak, mivel minden versenyszám játékos és feszültségoldó volt. Nagy sikere volt a Legyen Ön is milliomos játék, a vetélkedőre átalakított változatának. A zsűritagok, Gyergyai Réka, a Nagy Mózes Elméleti Líceum pszichológusa, Zsidó Katalin, ugyanitt végzős diák, valamint Birton Róbert, a Boldog Özséb Plébánia szabadéves kispapja, nehéz mérlegelések után a Retinó csapatnak nyújtotta át az első díjat, amely zöld utat adott számukra a döntőre. A nyertes csapat tagjai: Téglás Rebeka, Miklós Noémi és Sárkány Tímea. Mindannyian a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói. Köszönet minden résztvevőnek és támogatónak!

Szabó Timea
Kézdivásárhely

2007-05-27

http://szekelyek.extra.hu/index.php?module=show&what=54

Ha IV., V., VI. vagy VII. osztályos diák vagy, az alábbi felhívás neked szól!
Mindenkinek, neked is van családod, amelyhez tartozol. Van édesanyád és édesapád akik vigyáznak rád és nevelnek téged, s remélhetően vannak testvéreid is, s nem csak azért, hogy téged bosszantsanak.
Jó dolog családban élni? Lehet, hogy ezt nem mindig gondolod így. Bárhogy is vélekedsz azonban, most egy vetélkedőre hívunk téged, amelyből megtudhatod: a család bizony nagyszerű dolog. Ne félj, nem kell sokat izgulnod. Ez egy egészen másfajta vetélkedő, amelyben az a lényeg, hogy jól érezzük magunkat a társaink között.
Szeretnél többet megtudni arról, hogy mit jelent a család?
Elképzelnéd milyen lesz majd, amikor téged fognak anyunak vagy apunak szólítani?
Kedved van megismerkedni egy sereg fiatallal?
Mindezt felajánljuk neked, ha jelentkezel az Adj, király, katonát! elnevezésű erdélyi vetélkedőre.
Nem kell egyebet tenned, mint eljönnöd május 5-én a hozzád legközelebb eső városban – így Nagybányán, a Teleki Magyar Házban is – megszervezett csoportos vetélkedő helyszínére. Előtte különböző olvasmányokat ajánlunk majd figyelmedbe, de ne félj, nem kell kívülről betanulni a szövegeket. Ha jól szerepelsz, irány a döntő!
Várunk, jelentkezz a Teleki Magyar Házban mielőbb (Minerilor utca 7. szám, telefon: 212668, du. 13-20 óra között)!
(Teleki Magyar Ház) 2007-06-05

Elvált aminek el kellett válnia a MIT-től

Kivált a Magyar Ifjúsági Tanács kötelékéből az Országos Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége múlt kedden. A lépés várható volt, minekutána egyre jobban elmérgesedett a viszony a megnevezett két szervezet és a MIT vezetősége, illetve többi tagszervezetének vezetősége között a MIT politikai jellegűnek tekinthető megnyilatkozása és esetenkénti közéleti szerepvállalása miatt. Az OMDSZ és a RODOSZ a MIT „politizálását” nevezte meg a kilépés okaként, sajátságos azonban, hogy a most tetőző konfliktus éppen az ernyőszervezetnek az RMDSZ-szel való szakításával kezdődött, a megnevezett szervezeteknek ugyanis RMDSZ-en belül nem tűnt annyira kerülendőnek a politizálás, mi több, azóta számos projektet valósítottak meg az RMDSZ-szel közösen, közeli kapcsolatot ápolva a párttal. A MIT vezetői szerint az élet megy tovább, s bár szerették volna, ha marad a két szervezet, nem érzik úgy, hogy vesztettek volna bármit is, a kilépők pedig fogadják: partnerségre törekszenek a MIT-tel és nem lesznek a MIÉRT tagjai.

Az OMDSZ és a RODOSZ csak hátráltatja a MIT-et, ezért inkább hagyni kéne, hogy a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott kézi vezérlésű ifjúsági szervezet – a szerk.) felé közeledjenek, ha már úgyis azt akarják, vélekedik Nagy Pál, a MIT egykori vezetője az egyik vele készített interjúban. Álláspontját némiképpen osztotta Sándor Krisztina jelenlegi MIT-elnök is, aki az Erdélyi Naplónak idén márciusban adott interjújában kifejtette: „Az OMDSZ-szel az a helyzet, hogy a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, bizonyos projekteket közösen valósítanak meg. Emellett együttműködik a MIÉRT-tel is, az elnöksége igen gyakran cserélődik, de szinte mindig a MIT iránt bizalmatlan elnököt választanak. Ily módon az OMDSZ köztes állapotban, részben politikai kényszerhelyzetben van, ezért a MIT egyes megnyilvánulásai kellemetlenül érintik őket, és folyamatosan tiltakoznak. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz, közben pedig megpróbálnak szakmai érvek alapján kimaradni a részben politikai, közéleti tartalmú programokból (l. biciklitúra az autonómiáért).” Hasonló a helyzet a RODOSZ-szal is.

                A MIT-elnök akkor hozzátette: talán azért tartozik még mindig a MIT-hez a két szervezet, mert nem érkeztek még vízválasztóhoz, illetve soha nem volt ez „olyan lényegbevágó kérdés,” nem kényszerítette eddig senki őket, hogy döntsenek a MIT-hez való viszonyukról. Úgy tűnik, ez két hónap múltán bekövetkezett, a vízválasztó pedig Tőkés László európai parlamenti jelölése volt, ami annyira kiverte a biztosítékot az RMDSZ-en belül, hogy az kihatott a párt holdudvarában leledzőkre is.

                Az OMDSZ és a RODOSZ teljes elzárkózást kért az európai parlamenti választások kapcsán, de a MIT-en belüli többség úgy gondolta, nem állhatunk félre ebben a kérdésben, vázolta vasárnap a helyzetet lapunknak Sándor Krisztina. Elmondása szerint ennek ellenére váratlanul érintette őket a kiszakadás, hiszen március végén azzal váltak el, hogy az esetleges lépések előtt leülnek még egyszer beszélgetni és „kapcsolódási pontokat keresni,” most viszont a MIT küldöttgyűlésén egyszerűen eléjük tették a kilépési nyilatkozatot. Ez módszertanilag is kifogásolható, hiszen az OMDSZ nem tartotta meg a küldöttgyűlését, ahol a tagságot erről megkérdezhették volna, hanem elnökségi döntés volt, mutatott rá a MIT-elnök, azt is nehezményezve, hogy a korábbi egyezség helyett „nem adtak esélyt” a MIT vezetőségének arra, hogy megpróbálják jobb belátásra bírni őket.

                Minden bizonnyal az EP-választásokat megelőző szerepvállalásunk bírta rá e döntésre az OMDSZ és a RODOSZ vezetőit, hiszen anyagilag függnek az RMDSZ-től, állítja Sándor Krisztina, aki szerint nem kell túlságosan komolyan venni a két szervezet fogadkozását, hogy a MIT-től és a MIÉRT-től is teljesen függetlenül akarnak tovább működni. Biztos, hogy lesz közeledés valamelyik irányba, de hogy merre, azt nehéz most megjósolni. Idővel változik az elnökség itt is, ott is, így akár a MIT berkeibe való visszatérés sem zárható ki, ami nem lenne könnyű, de nem is elképzelhetetlen, véli a MIT vezetője.

                Kérdésünkre, mennyire volt tekinthető az OMDSZ és a RODOSZ az RMDSZ szócsövének a MIT-en belül, tekintve, hogy nemcsak anyagilag függnek a párttól, egyes vezetőik MIÉRT-es vagy RMDSZ-es befolyásos pozíciókat töltenek be, Sándor Krisztina elismerte, maguk is az RMDSZ hangját hallották ki az autonómia, a magyar egyetem vagy Tőkés jelölése érdekében tett erőfeszítéseiket ellenző hozzászólásokból, de ha nem is mindig így volt, a kezük mindenképpen meg van kötve, mondta. Az elnök egyébként nem érez törést a MIT-en belül, sőt, van két olyan országos lefedésű szervezet, amelyről éppen e kiválás következtében képzelhető el, hogy csatlakozik a MIT-hez, tudtuk meg.

                Tagadja a MIT-ből való kilépés RMDSZ-es sugalmazását Pósa Tibor Emil OMDSZ-elnök, aki lapunknak azt nyilatkozta: csakis rájuk vonatkozó belső döntésről van szó. Pósa szerint nem csak a MIT-nek az EP-választások során játszott szerepe miatt döntöttek így, hanem jó ideje érlelődött bennük a döntés. Folyamatosan távolodtunk el programban, nézőpontban, hiszen mi egyáltalán nem akarunk állást foglalni politikai ügyekben, holott ilyenek voltak a MIT vezetőségének az alkotmánymódosítás során vagy az autonómia kapcsán tett nyilatkozatai, sorolta Pósa, megjegyezve: legalább egy éve folyamatosan téma a küldöttgyűléseiken a MIT-hez, illetve az ernyőszervezet megnyilvánulásaihoz való viszonyulás.

                Némiképpen ellentmond az OMDSZ-elnök külső ráhatást tagadó szavainak Bardócz Csaba lapunknak adott nyilatkozata. A MIT egyik alelnöke, ugyanakkor a Romániai Magyar Cserkészszövetség nevelési vezetője ugyanis úgy emlékszik, az OMDSZ-esek arról beszéltek a küldöttgyűlésen, hogy egyebek mellett azért lépnek ki, mert „a támogatóik” felelősségre vonták őket Tőkés László támogatása miatt. Bardócz nem tudja, milyen támogatókról van szó, viszont furcsállja, hogy az RMCSSZ-nek (amelyik szintén apolitikus szervezet, olyannyira, hogy csak a MIT-nek az RMDSZ-szel való szakítása után léptek be) egyetlen támogatója sem rótta fel a püspök MIT általi jelölését. Autonómia, magyar egyetem, hiteles európai parlamenti képviselő, a közpénzek becsületes elosztása – ezek mellett állt ki a MIT, az ezen ügyekben való megszólalásai tekinthetőek politikainak. Ha viszont valaki attól határolódik el, hogy a MIT ezek érdekében felemeli a szavát, az ily módon ezektől az ügyektől is elhatárolódik, ami szomorú, állapította meg s MIT-alelnök, hozzátéve: egyáltalán nem biztos abban, hogy a diákok és az egyetemisták egyetértenek az őket képviselni hivatott két szervezet álláspontjával.

                Kizárólag szakmai alapelv szerint működő szervezetünk nem politikai vagy világnézeti alapon szólítja meg tagságát, a RODOSZ nem óhajt politikai hovatartozás alapján is értelmezhető kijelentéseket tenni, áll a szervezetnek a kilépést hírül adó nyilatkozatában (ellentétben az OMDSZ helyesírási hibákkal tarkított kilépési nyilatkozatával, amely még csak nem is indokolja a kiválást). Székely Tünde RODOSZ-elnököt arról kérdeztük, miért az OMDSZ-szel együtt léptek ki a MIT-ből, ő pedig azt válaszolta, hogy az általuk összehívott küldöttgyűlés, mely a kilépésről döntött május 7-én, úgy határozott, hogy csak az OMDSZ kiválásával egyidőben teszik meg ezt a lépést, s addig titokban tartják szándékukat. Közben folyamatos egyeztetés volt erről az OMDSZ-szel, így össze tudták hangolni az ernyőszervezetből való távozásukat, tudtuk meg Székely Tündétől.

Másként válaszolt az együtt való kilépés mikéntjét firtató kérdésünkre Pósa Tibor. Szavaiból az derült ki, hogy nem is tudott a RODOSZ szándékáról, hiszen, mint mondta, ő maga is a MIT küldöttgyűlésén kérdezte meg Székely Tündét, hogy van-e valami köze az általa képviselt szervezetnek az OMDSZ kilépéséhez (mely kérdés feltételekor információink szerint Székely előbb zavarba jött, majd szót ejtett a közben folytatott egyeztetésekről). A Székely Tünde szavait látszik alátámasztani az is, hogy a két szervezet hírül adó nyilatkozatok utolsó mondata szinte megegyezik, tartalmában pedig azonos.

Sajnálja az OMDSZ és a RODOSZ kilépését Szabó László, egy másik MIT-tagszervezet, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke is, azzal együtt, hogy ő is úgy látja: olyan elvi kérdésekben különböztek a vélemények, hogy előbb-utóbb úgyis bekövetkezett volna az együttműködés teljes ellehetetlenülése. Az RMDSZ-nek a szakításban játszott szerepét ő sem tudja megítélni, abban viszont biztos, hogy „sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki, mint amekkora anyagi hasznuk származik belőle.” Szabó sem annyira biztos a „független” továbbműködés ígéretében, mint fogalmazott: a politikában minden megtörténhet, és bár elhiszi, hogy a dokumentum szerzői annak megfogalmazása idején komolyan gondolták szándékukat, kételkedik annak örökérvényűségében.

(Bagoly Zsolt, Erdélyi Napló, 2007. május 30. XVII. évf 22. (817.) szám)

Kilépett tegnap az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) és Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége (Rodosz) a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ernyőszervezetből. A nyolc romániai egyetemi központ diákszövetségeit tömörítő OMDSZ vezetősége ezt a MIT mai kolozsvári küldöttgyűlésén jelentette be.

Valamennyi OMDSZ-tagszervezet vezetősége egyetértett abban, hogy a továbbiakban a Magyar Ifjúsági Tanács struktúráján kívül szeretne tevékenykedni, ám nem kívánnak más ernyőszervezetekkel együttműködni – derül ki a Krónikához eljuttatott OMDSZ-állásfoglalásból. Mint vallják, inkább a belső építkezésre akarnak koncentrálni. „Tagságunk megszűnése után nyitottak vagyunk együttműködni a Magyar Ifjúsági Tanáccsal vagy annak bármely tagszervezetével, oktatási kérdéseket vagy programokat érintő projektek megvalósításában” – szögezik le. A Rodosz indoklása az OMDSZ-éhez hasonló: szakmai szervezetként tagjait, a kutatókat nem politikai szempontok alapján szólítja meg.

„Meglepett, és váratlanul ért a két szervezet kilépése” – reagált lapunknak Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. Mint elmondta, legutóbbi, március végi küldöttgyűlésükön leszögezték, hogy a kolozsvári találkozóig még egyeztetnek az OMDSZ-szel, ám erre azóta sem került sor. A Rodosz kapcsán megjegyezte, nem önállóan döntöttek a kilépésről, hanem az OMDSZ-szel együtt.

Az OMDSZ és a MIT közötti konfliktus nem új keletű. Bár az OMDSZ-esek a kezdetektől, 1995-től tagjai az ernyőszervezetnek, vezetőik között szinte állandó volt a nézeteltérés. A nyílt konfrontációk akkor kezdődtek, amikor 2001-ben több MIT-tagszervezet vezetője is egyetértett abban, hogy nem kívánnak többé küldötteket javasolni az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsába (SZKT). Az OMDSZ-es vezetők ugyanis nem akarták megszakítani a kapcsolatot az RMDSZ-szel.

A nézeteltérések az elmúlt időszakban tovább éleződtek. Az OMDSZ és Rodosz vezetői elhatárolódtak a MIT-nek a székelyföldi autonómiatörekvést támogató akcióitól és Tőkés László királyhágómelléki református püspök európai parlamenti képviselőjelölti indulásának támogatásától egyaránt.

Az OMDSZ és a Rodosz távozásával a MIT tagjai: az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), illetve az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége (Ifinet).

(Bálint B. Eszter, Krónika,  2007-05-24)

Kilépett a RODOSZ és az OMDSZ a Magyar Ifjúsági Tanácsból

A két szervezet szigorúan szakmai érdekeket képviselne. Sem az egyetemisták, sem a doktoranduszok nem akarnak a MIT politikai kalandjaiban részt venni. Az OMDSZ (Országos Magyar Diákszövetség) és a RODOSZ (Romániai Magyar Doktoranduszok Szövetsége) is kilépett a MIT (Magyar Ifjúsági Tanács) mai küldöttgyűlésén az ernyőszervezetből. A két civil szervezet indoklása: nem tudják vállalni, hogy a MIT gyakran politikai kérdésekben is állást foglal. A MIT tagszervezeteinek száma így hétről ötre csökkent. Pósa Tibor OMDSZ-elnök egyértelműen az apolitikus hozzáállásban látja szervezete számára a jövőt; a Transindexnek hangsúlyozta, az OMDSZ a továbbiakban egyetlen ifjúsági ernyőszervezethez sem kíván csatlakozni, függetlenként kizárólag oktatási, illetve oktatáspolitikai kérdésekben kíván állást foglalni. Kiléptek, de együttműködnének A MIT-ből való kilépés természetesen nem jelenti azt, hogy a MIT-tel vagy egyes MIT-tagszervezetekkel a jövőben ne működhetnének együtt egyes projekteken, rendezvényeken – nyilatkozott Pósa.
 

Az egyetemista diákszervezeteket tömörítő OMDSZ elnöke elmondta, nemtetszésük a MIT politikai szerepvállalása iránt nem új keletű; korábban többször is előfordult, hogy az ernyőszervezet anélkül állt ki egy ügy mellett, hogy velük egyeztetett volna. Emiatt az OMDSZ nemegyszer kínos magyarázkodásra kényszerült. Sándor: néha „menet közben” egyeztetnek Sándor Kriszta MIT-elnök kérdésünkre elmondta, rendszerint konzultálnak tagszervezeteikkel, mielőtt egy-egy politikai kérdésben állást foglalnának. Ugyanakkor elismerte, előfordul, hogy egy-egy ügyben nem várják meg a soron következő küldöttgyűlést, hanem a tagszervezetekkel „menet közben” egyeztetnek, és ha megvan a többség, akkor kiadják az állásfoglalást. Így történt ez 2004-ben az alkotmánymódosításkor a „nemzetállam” kifejezés kapcsán, illetve a közelmúltban, amikor támogató nyilatkozatot adtak ki Tőkés László EP-választásokon való indulásáról. „A MIT lényegéből kifolyólag olyan szervezet, mely időnként közéleti-politikai kérdésekben is állást foglal. Ez eddig is így volt és ezután is így lesz” - sommázott Sándor Kriszta. A doktoranduszok nem várják el a politizálást A RODOSZ indoklása az OMDSZ-hez hasonló: szakmai szervezetként tagjait, a kutatókat nem politikai szempontok alapján szólítja meg. „A tagok sem fogalmaznak meg olyan elvárásokat a szervezettel szemben, melyek politikai terminusokban is értelmezhetőek lennének” - állt a RODOSZ írásban is benyújtott nyilatkozatában.
MIT-küldöttgyűlés

A MIT a romániai magyar ifjúság érdekegyeztető, érdekvédelmi és -képviseleti testületeként országos (szakmai, vallásos és más) ifjúsági szervezeteket tömörít. Honlapjukon közzétett bemutatkozójukból kitűnik, az ernyőszervezet tagjai kizárólagosan civil, tehát nem politikai ifjúsági szervezetek, melyek azonban esetenként időszerű társadalmi és politikai kérdésekben is állást foglalnak. Az OMDSZ, illetve a RODOSZ távozásával a MIT tagjai az IKE (Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az Erdélyi Református Egyházkerület ifjúsági szervezete), az ODFIE (Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Erdélyi Unitárius Egyház ifjúsági szervezete), a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), az RMCSSZ (Romániai Magyar Cserkészszövetség) illetve az IFINET (Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége).
 

(S. Z., www.transindex.ro, 23.5.2007.)

A Magyar Ifjúsági Tanács jelenlegi elnöksége a MIT megalakulásának 10. évfordulóján, 2005-ben elhatározta, hogy egy interjúkötetben összefoglalja az elmúlt tizenöt év ifjúsági történéseit.

„Egy olyan könyvet terveztünk, amely a jelentős ifjúsági szereplők szemszögéből ismerteti az erdélyi ifjúsági életet 1990-től a MIT 10. éves évfordulójáig, és bemutatja a lezajlott meghatározó folyamatokat.” – mondták a szerzők.

A kötet a tervezett 150 oldalhoz képest a kétszeresére sikeredett. Elsősorban interjúkötet, kiegészítve kronológiával, fényképekkel, egy elemző írással és más mellékletekkel.

A Másfél évtized című kötetet ajánlják mindazoknak, akiket érdekel az erdélyi ifjúsági szféra, akik szeretnék áttekinteni az elmúlt tizenöt év ifjúsági mozgásait, illetve azoknak is, akik a 22 interjúalanyt szeretnék jobban megismerni.

A könyv gerincét alkotó interjúk szereplői: Mátis Jenő, Tamás László, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Nagy Zsolt, Kali Zoltán, Hajdó Csaba, Ratyis Alice, Tókos Pál, Jakab István, Borboly Csaba, Antal Attila, Vass Levente, Kovács Lehel, Kis Zoltán, Nagy Pál, Veres Valér, Somogyi Attila, Jakab Attila, Szabó László, Kasza Tamás, Sándor Krisztina.

A Másfél évtized című kötet bemutatójára Csíkszeredában március 9-én, péntek 17.00 órától a Városházán került sor, amelyen Zilahi Imre szerkesztő és Sándor Krisztina, a MIT elnöke ismertetették a kötetet.

Az interjúalanyok közül jelen volt Ráduly Róbert Kálmán, a MIT első elnöke, Csíkszereda polgármestere, Antal Attila és Nagy Pál.

Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának honlapja, 2007. március

Nem lehetett beletörődni az RMDSZ sorozatos megalkuvásaiba

– Megalakulásakor az RMDSZ utánpótlását nevelő ifjúsági szervezetnek számított a MIT, mára viszont azon civil szerveződések közé tartozik, amelyek kívülről a legtöbb borsot törik az RMDSZ-vezetőség orra alá. Hogyan került a MIT egyik végletből a másikba, erre ad különböző válaszokat ez a könyv, de miként látja a kérdést a MIT jelenlegi elnöke?
– Valóban ez képezi a könyv egyik központi kérdését. A témában megszólaló interjúalanyok részletesen beszélnek arról, hogyan kerültek a kezdeti időszak után egyfajta ellenzékbe az RMDSZ-ben, mert olyan látásmódot, ideológiát képviseltek, amely lassan kikerült az RMDSZ csúcsvezetésének gondolkodásmódjából. Ezt az ellenzékiséget kezdetben a Reform Tömörüléssel együtt vállalták, s így igencsak kényelmetlen ellenzéket alkottak az RMDSZ fővonulata számára. Ebben a helyzetben jött volna el az SZKT-tagság megújítása 2001-ben, a Szövetség vezetői azonban nem fogadták el az SZKT-tagságra jelölt személyek listáját, mert összetétele még tovább nehezítette volna a dolgukat. Ekkor vízválasztóhoz érkezett a MIT, és hosszas viták után úgy döntött a vezetősége, nem érdemes bent maradni ebben a rendszerben, mert nincs lehetőség a megváltoztatására. Az egyik interjúalany úgy fogalmazott, hogy ha a MIT nem lép ki akkor, úgyis kirúgták volna később valamilyen ürüggyel, és valóban, így utólag visszatekintve is elkerülhetetlennek tűnik bármilyen más megoldás azok között a körülmények között.
– Melyek voltak azok az ideológiai különbségek, amelyek belső ellenzékbe kényszerítették a MIT-et?
– A MIT vezetősége és küldöttsége nem tudta elfogadni azokat a döntéseket, amelyeket a csúcsvezetés hozott, gondolok itt a sorozatos megalkuvásokra és a nyomásgyakorlási helyzetek kihagyására, elég, ha csak a Petőfi–Schiller körüli botrányra gondolunk. A MIT tagjai világosan látták, hogy a kormányra lépés után az erdélyi magyarság érdekein a pártérdek kerekedik felül, ezt pedig nem lehetett vállalni. Az SZKT-helyek körül kialakult vitában sem voltak hajlandóak érdemben szóba állni a MIT vezetőségével. Nyilvánvaló volt, hogy már csak egy kényelmetlen ellenzéket láttak bennük, akik már nem tudják a kellő szemléletű utánpótlást biztosítani. A MIT vezetőségének véleményére nem voltak kíváncsiak.
– Az interjúk egyik közös vonása, hogy az egykori MIT-vezetők ma is ugyanúgy ítélik meg a kilépést, mint akkor, sem a levezénylők, sem az ellenzők nem látják másként ma sem e kérdést. Ez azt jelentené, hogy ma sem lehet egyöntetűbben megítélni ezt a lépést, esetleg senki nem hajlandó elismerni hibáit, vagy minek tulajdonítható ez a jelenség?
– Nem mondanám, hogy ez egy megmerevedett álláspont, ezek az emberek ma többnyire olyan közegben dolgoznak, amely az akkorihoz hasonló. A MIT volt vezetői többségükben olyan közéleti szerepet vállaltak, amilyet akkor betöltöttek, ma is ugyanabban a szellemben tevékenykednek mind a szakítás ellenzői, mind pedig a támogatói. Annyira kiforrott társaság tevékenykedett már akkor a MIT-ben, hogy nagyon jól tudták, mit miért tesznek vagy mondanak, ezért nem is tartanám következetesnek, ha valaki gyökeresen megváltoztatná az akkori véleményét.
– Sokszor és sokféleképpen elmondja az RMDSZ, hogy nincs élet rajta kívül. Mi erre az immár hat éve ellenszélben működő MIT-nek a válasza?
– Bár nem a MIT fogalmazta ezt meg, ez a szervezet volt az, amelyik először vállalta a nyilvános szakítást az RMDSZ csúcsvezetőségével. Utána viszont volt egy kérdőjeles, megtorpanásszerű időszak, ezt én is éreztem még akkor, amikor elvállaltam az elnökséget (2003 júliusában). Az egyik legfontosabb tennivaló a MIT szerepének az újraértékelése volt, ki kellett találni, hogyan tovább, ugyanis a szakítással sokféle lehetőség veszett el, ám nyertünk újabbakat, és átalakult az egész struktúra. Megszűnt az ugródeszka-lehetőség, viszont ezzel együtt megszűnt mindenféle nyomásgyakorlás is a MIT-re, és ez látszik pl. a nyilatkozatainkban is. Az RMDSZ-en kívüli életre csak azt tudom mondani, hogy maga a MIT a legjobb példa, hogy igenis van, és nem is rossz ez az élet.
– Az uniós csatlakozás milyen lehetőségeket kínál, hogy némileg leküzdhető legyen az RMDSZ-nek a pénzosztó rendszerek feletti egyeduralma?
– Folyamatosan kénytelenek vagyunk új források után nézni az RMDSZ politikai lojalitás alapján működő forráselosztó rendszere miatt, azt viszont elmondhatom, hogy 2003 óta a költségvetésünk egyre nő, így egyre inkább elveszítik jelentőségüket az RMDSZ által uralt források. A csatlakozás által felkínált lehetőségekkel 2006-ig nem foglalkoztunk érdemben, jobban lekötöttek a különböző társadalmi problémák, de mostantól valószínűleg jobban odafigyelünk arra, hogy milyen alapok felett rendelkezhetünk, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy ne vesszenek kárba.
– Egyik legérdekesebb része az interjúgyűjteménynek az akkori MAKOSZ-elnök, Borboly Csaba (ma MIÉRT-társelnök, Hargita megye tanácsának alelnöke) eltanácsolása a MIT-től, hiszen ő maga azt állítja, hogy ártatlan tehetséges ifjúként aljas leszámolás áldozata lett, hamis bizonyítékok alapján távolították el a MIT-ből, Nagy Pál pedig, az eset egyik szereplője azt állítja, nemhogy ebben az ügyben nem volt még véletlenül sem ártatlan, hanem ahogy lehetett, úgy dézsmálták a pénzeket erre a célra létrehozott fantomszervezetek létrehozásán kezdve pitiáner elszámolási csalásokig. Mit mond erről a MIT mostani elnöke?
– Az akkori álláspontok semmiképpen sem valótlanságokon alapultak, a nyilvánosságra került kényelmetlen ügyek ma is ugyanúgy elítélendőek, mint ahogy elítélte őket az akkori vezetőség. Az akkori vádak egytől egyig bizonyíthatók, Borboly a sikkasztásra biztató leveleinek az elnökség kezébe kerülését nevezi leszámolásnak – teheti, de a tények tények maradnak. Én akkor még csak másod-harmad vonalbeli MIT-es voltam, így nem vettem részt ezekben a vitákban, mindazonáltal világos a tényállás, és teljes mértékben azonosulok az akkori elnökség döntésével.
– Szintén a Nagy Palival készített interjúban hangzik el, hogy két tagszervezet (az OMDSZ – Országos Magyar Diákszövetség és a RODOSZ – Romániai Doktorandusok Szövetsége) csak hátráltatja a MIT-et, és inkább hagyni kellene őket a MIÉRT (Magyar Ifjúsági Értekezlet – az RMDSZ által a MIT kilépése után létrehozott kézi vezérlésű ifjúsági szervezet) felé közeledni, ha már úgyis azt szeretnék. Így áll a dolog, vagy költői túlzással állunk szemben?
– Az tény, hogy távolról sem olyan egységes a MIT, mint ahogyan szeretnők, vagy amennyire a kívülállók annak látják. A legtöbb politikai témájú nyilatkozat kiadását belső háborgások követik, de arra is volt már példa, hogy nem maradt házon belül a konfliktus, például amikor az alkotmánymódosításról szóló népszavazás előtt a MIT nemmel való szavazásra buzdított, az OMDSZ kiadott erre egy ellennyilatkozatot. Az OMDSZ-szel az a helyzet, hogy a támogatások miatt bizonyos mértékben függ az RMDSZ-től, bizonyos projekteket közösen valósítanak meg. Emellett együttműködik a MIÉRT-tel is, az elnöksége igen gyakran cserélődik, de szinte mindig a MIT iránt bizalmatlan elnököt választanak. Ily módon az OMDSZ köztes állapotban, részben politikai kényszerhelyzetben van, ezért a MIT egyes megnyilvánulásai kellemetlenül érintik őket, és folyamatosan tiltakoznak. Valamiért mégis ragaszkodnak a MIT-tagsághoz, közben pedig megpróbálnak szakmai érvek alapján kimaradni a részben politikai, közéleti tartalmú programokból (l. biciklitúra az autonómiáért).
– És mi a helyzet a RODOSZ-szal?
A RODOSZ MIT-beli szerepe a múltban is valóban több évig az OMDSZ-éhez hasonló volt. A legtöbb ideig elnökségi szerepet vállaló Veres Valér nemzeti liberális szemlélete meghatározta a szervezet álláspontját a sarkalatos kérdésekben. Én ezt akkor így érzékeltem. Alelnökként ott volt Kovács Lehel, aki az akkori MIT-elnökség álláspontjával és a 2001-ben történt kilépéssel is egyetértett, emiatt utólag le kellett mondania a RODOSZ-ban és a MIT-ben betöltött szerepéről. A szervezet azonban Valér távozása után hosszú ideig nem talált olyan elnököt, aki hosszabb időszakra és odaadóan irányította volna a szervezetet. Egyébként ugyanaz a helyzet a RODOSZ-szal is, mint az OMDSZ-szel: anyagilag függ az RMDSZ-től. Emellett pedig kiemelendő, hogy a MIT küldöttgyűlésén egy szavazata van, a legkevesebbje a tagszervezetek közül.
– Érthetetlen, hogy noha sem anyagi, sem ideológiai szempontból nem vonzó a MIT e két szervezet számára, mégis a kötelékébe tartoznak a mai napig. Mi lehet ennek a magyarázata?
– Talán az az oka, hogy nem érkeztünk még vízválasztóhoz, illetve hogy soha nem volt ez olyan lényegbevágó kérdés. Nem kényszerítette eddig senki e két szervezetet, hogy döntsenek a MIT-hez való viszonyukról. A jelenlegi elnökségnek meg sem fordult a fejében, hogy megpróbálja úgymond kitenni ezt a két szervezetet, bizonyos esetekben mégis elvárnánk, hogy a MIT tagszervezeteként viselkedjenek, és vegyenek részt a közös munkában, akárcsak a többi tagszervezet. Tény, hogy senkinek sem könnyű néha eltekinteni a saját szervezeti kérdéseitől, de attól erős és működőképes a MIT, hogy erre mégis képes, ha a helyzet úgy hozza. Bizonyos mértékben belső ellenzéknek is nevezhető az OMDSZ és a RODOSZ, és ez nem feltétlenül rossz, csupán akkor válik céltalanná, amikor nem az építő, hanem a romboló hatású kritika érvényesül mind a retorikában, mind pedig a cselekvésben. Egyelőre a döntésekben a többséget alkotó szervezetek alakítják a MIT irányvonalát.
– Említetted az interjúdban, hogy a MIT mintegy természetszerűleg közel került a többi RMDSZ-en kívüli szervezethez, köztük az MPSZ-hez is. Felvetődik a kérdés, hogy ha az RMDSZ külső ellenzéke egy napon képes önálló politikai erővé szervezni magát, a MIT újra bekapcsolódik a politikai életbe?
– Nem. Véleményem szerint a MIT továbbra is olyan szerepet játszana az erdélyi magyar közéletben, mint most: ha meleg a helyzet, akkor annak a tábornak a sorait erősítjük, amelyikhez közelebb állunk, ahogy történt az elmúlt években is, de alapvetően civil szövetség vagyunk. Természetesen ez a jelenlegi elnökség nézőpontja. Örvendetes viszont, hogy az EP-választás előtti aláírásgyűjtés egyfajta első lépésként is felfogható az erdélyi magyar nemzeti oldal egységesülése felé.
– A könyv megvásárolható a kolozsvári MIT-irodában (Petőfi / A. Iancu utca 27. szám), majd hamarosan a kolozsvári könyvesboltokban, a Székelyföldön pedig a Corvina üzletláncon keresztül.

(Bagoly Zsolt, Erdélyi napló, 806. szám - 2007. március 14.)

Kolozsvár – Az ifjúsági szféra meghatározó évei

„Legendába illő dolgok” – jellemezte az elmúlt tizenöt év meghatározó ifjúsági folyamatait feszegető Másfél évtized című interjúkötetet Zilahi Imre szerkesztő a könyv kolozsvári ősbemutatóján.

„Fennállásunknak tizedik évfordulóján, 2005-ben határoztuk el, hogy összeállítunk egy olyan interjúkötetet, amely a jelentős ifjúsági szereplők szemszögéből ismerteti az erdélyi ifjúsági életet 1990-től a MIT 10. évfordulójáig, és bemutatja az időszak meghatározó folyamatait” – fejtette ki Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnöke.

Megfogalmazása szerint a kiadvány objektíven rögzíti az eseményeket, amelyeket sokan élő emlékként őriznek. „Bár a múltról szól, az interjúalanyok által elmondott események ma is hatással vannak az erdélyi ifjúsági szféra életére. Elolvasva az interjúkat ellentmondásokkal is találkozunk, ezek még feloldozásra várnak” – magyarázta a szervezet elnöke. A kötet a tervezett 150 oldal kétszeresére sikeredett. Elsősorban interjúkötet, de a szerkesztők kiegészítették kronológiával, fényképekkel, egy elemző írással és más mellékletekkel.

A MIT annak ajánlja a Másfél évtized című kötetet, akiket érdekel az erdélyi ifjúsági szféra, szeretnék áttekinteni az elmúlt tizenöt év ifjúsági mozgásait, illetve azoknak is, akik jobban meg szeretnék ismerni az interjúalanyt. A szerzők – Bakk-Dávid Tímea, Bálint B. Eszter és Valkai Krisztina – 22 beszélgetőpartnerrel készítették a könyv gerincét képező interjúkat, az alanyok ma a politikai, az üzleti vagy a civil szférában tevékenykednek. Közöttük van többek között Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke, Hajdó Csaba, egy hollandiai cég romániai vállalatának vezetője, de megtalálható Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke vagy Nagy Zsolt távközlési miniszter is.

A kötetet pénteken 17 órától a csíkszeredai városháza tanácstermében is bemutatják, de a MIT-székházban, illetve a Corvina könyvterjesztő hálózatában 20 lejért már megvásárolható.

(Kelemen Tamás, Krónika, 2007. március 8.)

Másfél évtized – huszonkét interjú, egy tanulmány és számos dokumentum címmel jelentetett meg kötetet a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), amelyet kedden este a Bulgakov Kávéházban mutattak be. Emlék- és információmentő munka, a közélet iránt érdeklődők számára meredek kijelentésekkel is fűszerezett kötet, amely viszont nem száraz, „olvasni is lehet" – ajánlották a könyvet a közönség figyelmébe a kiadvány készítői.

– Hosszadalmas folyamat volt kötetbe gyűjteni az elmúlt 15 év meghatározó ifjúsági történéseit, főleg azokat, amelyek a MIT történetéhez kötődnek, de a szervezet reménykedik egy következő kiadásban is, amelyet már más szereplők határoznak és írnak majd meg – fogalmazott a kötet felelős kiadója, a MIT elnöke, Sándor Krisztina. Elmondták: azt szeretnék, ha az erdélyi magyar közéletben több teret kapna az ifjúsági aktivitás témája. A kötet egyik erősségének tekinthető, hogy egymásnak ellentmondó kijelentéseket is tartalmaz, amelynek feloldására ugyan még nem vállalkozhatunk, de azt igazolják, hogy sikerült objektív, „cenzúrázatlan" képet adni az elmúlt másfél évtizednek – amennyire az egy interjúkötettől lehetséges.

Zilahi Imre, a kötet szerkesztője rámutatott: meghatározó lehet, hogy valaki melyik városban tölti aktív fiatal éveit, az interjúalanyok ifjúsági tevékenysége Kolozsvárhoz kötődik, de ez nem jelenti azt, hogy itt dőltek el a romániai magyar fiatalok szervezeti életének fontos dolgai. Az ifjúsági szervezetekben aktiváló fiatalokra a mobilitás jellemző – akkor és most is –, ez egyben pozitívum és csapda, hiszen így 2–3 évente cserélődnek a vezetőségek, és van aki rendezett körülményeket hagy maga után, van, aki káoszt. Mindezek hatással voltak a MIT életére is.

A kötet ötlete régebben felmerült, de nem volt könnyű megtalálni a beszélgetéseket elkészítő újságírókat (végül Bakk-Dávid Tímeára, Bálint B. Eszterre és Valkai Krisztinára esett a választásuk, nem a pozitív diszkriminációnak köszönhető, véletlen, hogy mindhárman hölgyek, biztosít a szerkesztő), sem pedig meghatározni, hogy kik legyenek az interjúalanyok. A megkérdezettek lehetőséget kaptak arra, hogy az elkészült interjúkat elolvassák, hiszen a kötet szerkesztői nem kívánták a pillanat hevében született mondatokat fülöncsípni, hanem arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan mi a megkérdezettek mondanivalója.

Az így elkészült beszélgetéseket „zsírpapírként" egymásra helyezve megkapjuk a MIT történetének hiteles képét, a kötetet az alanyok is korrekt munkának tartják, amely viszont feltár régi konfliktusokat, azok okait, távlatokból mutatja meg, hogy az akkor elindult folyamatok hova vezették az erdélyi magyar ifjúságot. Erről zajlott beszélgetés a kötet szerkesztői, az interjúk készítői illetve a megjelent interjúalanyok: Mátis Jenő, Kovács Lehel, Veres Valér és Kasza Tamás részvételével.

A könyvnek ugyancsak értékes mellékletanyaga van, (a tervezett 150 oldalas könyv így duplájára növekedett), amelyben a betűszavak magyarázatát, a MIT életének legfontosabb mozzanatait, képmellékletet, az interjúalanyok kivonatos életrajzát stb. is meg lehet találni.

(Farkas Imola, Szabadság, 2007. március 8.)

Bemutatták a tegnap délután a magyar ifjúsági élet főbb történéseinek összefoglalóját, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által elkészített Másfél évtized című interjúkötetet. A könyvben a jelen ifjúsági, illetve politikai életére is kiható konfliktusokról készült interjúk olvashatók azokkal a diákvezetőkkel, akik az elmúlt 15 évben meghatározó szerepet töltöttek be az ifjúsági szférában.

– Azt a visszajelzést kaptuk az interjúalanyoktól, illetve azoktól, akik közelebbről ismerik a romániai magyar ifjúsági életet, hogy a kötet korrekt, egy-egy esemény kapcsán minden fontos szereplőt és álláspontot megszólaltat – mondta a bemutatón Zilahi Imre, a kötet szerkesztője.

Kiemelte: az alanyok az interjúk során nem mai fejjel, hanem akkori elképzeléseik tükrében tálalták a történéseket, és nem csináltak titkot abból, ha inkább egyik vagy másik féllel tartottak. „A kötet ideológiailag jobbra helyezhető, de csak akkor, ha elfogadjuk, hogy az RMDSZ egy baloldali szervezet” – mondta a szerkesztő az információmentésként indult, de egészen olvasmányosra sikeredett könyvről.

A bemutatón Sándor Krisztina MIT-elnök kedvcsináló gyanánt frappánsabb részleteket olvasott az interjúkból, illetve néhány interjúalany – Mátis Jenő, Veres Valér, Kovács Lehel, Kasza Tamás – személyesen is részt vett a beszélgetésben azokkal az újságírókkal együtt, akik a 22 interjút készítették: Valkai Krisztina, valamint a Transindex munkatársai, Bakk-Dávid Tímea és Bálint B. Eszter.

A kötetet pénteken, március 9-én 17 órától Csíkszeredában is bemutatják a Városháza tanácstermében (Vár tér 1. sz.).

(Transindex, 2007. március 7.)

Az elmúlt tizenöt év ifjúsági történéseit foglalja össze a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Másfél évtized című kötete, amelyet ma 18 órától a kolozsvári Bulgakov kávéházban, pénteken 17 órától pedig a csíkszeredai városháza tanácstermében mutatnak be. A könyvben huszonkét jelentős erdélyi magyar ifjúsági szereplővel készített interjú olvasható, kronológiával, fényképekkel kiegészítve. A kötetet Zilahi Imre szerkesztő és Sándor Krisztina, a MIT elnöke ismerteti.

(Krónika, 2007. március 6.)

Az elmúlt tizenöt év ifjúságot érintõ történéseit összefoglaló interjúkötetet jelentet meg a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), megalakulásának 10. évfordulója alkalmából.

A könyv a jelentõs ifjúsági közszereplõk szemszögébõl ismerteti az erdélyi ifjúsági életet, 1990-tõl napjainkig, valamint bemutatja a idõközben lezajlott, jelentõsebb, ifjúsággal kapcsolatos folyamatokat.

A 300 oldalas kötetben elsõsorban interjúk szerepelnek, melyek elemzõ írásokkal, kronológiával, fényképekkel és más mellékletekkel egészülnek ki. A szerkesztõk a Másfél évtized címû kötetet azoknak ajánlják, akiket a közelmúlt történései érdekelnek, illetve akik a 22 interjúalanyt szeretnék jobban megismerni.

Az interjúalanyok: Mátis Jenõ, Tamás László, Ráduly Róbert, Szilágyi Zsolt, Nagy Zsolt, Kali Zoltán, Hajdó Csaba, Ratyis Alice, Tókos Pál, Jakab István, Borboly Csaba, Antal Attila, Vass Levente, Kovács Lehel, Kis Zoltán, Nagy Pál, Veres Valér, Somogyi Attila, Jakab Attila, Szabó László, Kasza Tamás, Sándor Krisztina.

A könyvet ma este 6 órakor mutatják be a kolozsvári Bulgakov kávéház irodalmi szalonjában (S.M.Klein u. 17.), valamint pénteken 17 órakor Csíkszeredában a városháza tanácstermében (Vár tér 1. sz.).

(Új Magyar Szó, 2007. március 5.)

Január 20-án, szombaton délelőtt a Fekete Sas Palotában tartotta meg idei első küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT). A kétnapos programnak, mely pénteken este kezdődött, része volt a szombaton délelőtt megtartott találkozó is. Ezt a küldöttgyűlést a Bihar megyei Midesz és a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) szervezte, és részt vettek rajta a MIT-hez tartozó országos szervezetek és más meghívottak is. A gyűlés rövid bemutatkozással kezdődött, majd meghatározták a megbeszélésre, szavazásra szánt napirendi pontokat, aztán minden szervezet bemutatta az utolsó gyűlés óta elért eredményeket, az általuk szervezett programokat. Sok más mellett megbeszélésre kerültek pályázati lehetőségek, a debreceni civil intézmények meglátogatása és az Áldás, népesség program is. Bemutatásra került a MIT pénzügyi beszámolója és gazdasági állapota egyaránt.
Bardocz Csaba, a MIT alelnöke beszámolt arról is, hogy szándékuk van egy tanulmány kiadására – könyv formában –, amely a tervek szerint a hónap végén jelenik meg. A kötet a MIT tíz évéről, az erdélyi ifjúsági civil életről szól majd, mindez kronológiai sorrendben.

(Opre Béla, Bihari Napló, 2007. Jan. 22.)

 A 2004-2006 között megjelent cikket gyűjteménye. Klikk!

Utolsó frissítés: 2008. március 13. 21:58:54

Észrevételeidet a bardoczesamit@yahoo.com címre várjuk!